Harmadik napunkon a sziget belseje fele indultunk el, első állomásunk Lithakia falu, ahol egy olívafeldolgozó üzembe látogattunk el. Az oda vezető út alatt idegenvezetőnk elmondásaiból sok értékes információval lettünk gazdagabbak a szigeten élőkkel kapcsolatban, ahol már 5000 éve élnek, és 2000 éve foglalkoznak az értékes görög bogyó felhasználásával. Ezek alapján nem csoda, hogy az itt élők fő bevételi forrása az olívaolajból származik, csaknem minden családnak van kisebb, vagy nagyobb olívafa ültetvénye. A szigeten bármerre is indulunk el, mindenhol olívafákat látunk, néha csak 4-5-öt találunk, de nem ritka az sem, hogy a jellegzetes hosszúkás levelű fát látjuk, magunk körül mindenhol, és ameddig csak a szem ellát.
Ahhoz, hogy egy fa elkezdjen teremni az ültetéstől számítva 6 év szükséges, akkor így néz ki, ez végülis még csak egy kis facsemete.
A fa élettartama többezer év is lehet, maximum 5000 év, amit valaha feljegyeztek, de azért ez elég ritka.
Az alábbi fa Exo Horában található (régi hegyi falvacska) 2000 éves már, méretét tekintve rendkívül bőhozamú termést hoz, elérheti a 60-70 kg bogyót is.
2000 éves olívafa Exo Horában |
Okos következtetés, aki felteszi a kérdést, hogy milyen módon tudják a családok kinyerni az értékes olajat a bogyókból.
Nos természetesen az ősz elején kezdődő, és nem ritkán akár februárig tartó szüretet a feldolgozás követi, most pedig meg is érkeztünk a korábban említett feldolgozóüzemhez.
Aristeon olívafeldolgozóüzem |
Az Aristeon olívafeldolgozó üzemben Dionisios vezet minket végig, a cég az 1800-as évek óta a család tulajdonában van. Megjegyzem nagyon tetszik, hogy itt Dionisiosok és Iliászok jönnek szembe velem az utcán, ókori görög istenség nevét kapni igazán nagy dolog. A családon belül a gyerekek már 4-5 éves koruktól kezdve részt vesznek a cég életében, figyelik szüleiket, és megtanulják a cég vezetését, hogy mire megöröklik azt, hasonlóan sikeresen vihessék tovább családi vállalkozásuk hírét. A tapasztalt idős felmenők nagy szakértelmükkel járulnak hozzá a munkához, átadják tudásukat gyerekeiknek, unokáiknak, így száll tovább a tudás, a szakértelem generációról generációra. Igazán példaértékű ez az összhang, ami a családon belüli munkamegosztást illeti. Az épület előtt sorakoznak az olívaolaj feldolgozás történeti fejlődését bemutató kiállítás eszközei.
1800-as évek közepén az olaj kipréselésére használt kövek |
A múlt század végén használt eszköz |
1930-as években használt présgép |
1960-as években használt eszköz |
Az üzem épületébe befele haladva jobbra a mai feldolgozáshoz használt gépsort látjuk.
Jelenlegi feldolgozáshoz használt gép Dionisios elmagyarázza nekünk a feldolgozás menetét. |
Aprító gép (mag és a gyümölcshús szétválasztásához) |
Préseléshez használt gép |
A környékbeli gazdák nagy zsákokban hozzák be a leszüretelt bogyókat, melyet először megmosnak, megtisztítanak a száraktól, levelektől, lemérnek, majd következik az aprítógép, melyben lefejtik a magról a gyümölcshúst, majd elindul a préselés. A hőmérséklet a teljes feldolgozás ideje alatt nem megy 25 fok felé, ez azért nagyon fontos, mert csak így tekinthető az olaj hidegen sajtoltnak, vagyis extra szűznek. Ezzel az eljárással több vitamin és ásványi anyag marad az olajban. (6-7 kg-nyi bogyóból lesz 1 l olaj)
Ez után következik az a mozzanat, amikor különféle ízesítést adnak az aprított gyümölcshöz. A natúr olajon kívül készítenek naranccsal, citrommal, valamint fokhagymával ízesített változatokat is.
Ezek az ízesítésre használt gyümölcsök és zöldségek is mind a szigetről, helyi termelőktől származnak.
Az elkészült olajat a megrendelő gazdának kérése alapján csomagolnak, majd átadnak.
A gazdáknak többféle lehetőségük van a kész olaj értékesítésére:
Dönthetnek úgy, hogy saját maguk adják el az olajat, vagy eladhatják a feldolgozó üzemnek is, így egyszerre biztos jövedelemre tesznek szert.
A feldolgozás árát a gazdák termékben fizetik így, mindössze a termék 10 %-ért prémium minőségű extra szűz olaj készül leadott terményeikből.
Az étkezésre is használt olajból további termékeket készítenek a kozmetikai ipar számára, például mindenféle színezék, illatanyag és mesterséges hozzáadott anyag nélküli szappan, sampon, szőlőzsír és testápoló.
Ez az értékes anyag a testet kívülről és belülről is ápolja, táplálja.
Kicsit bővebben az olívaolaj jótékony hatásairól.
Mindannyian tudjuk, hogy a mediterrán életmód jótékonyan hat szervezetünkre. A sok halat és zöldséget, viszonylag kevés húst tartalmazó étrendnek az olívaolaj is fontos része.
– gyógyítja a gyomor- bélműködés zavarait, valamint a máj megbetegedéseit
– megakadályozza az epekőképződést
– enyhíti a cukorbetegek szenvedéseit
– védi a bőrt a káros napsugárzástól
– jótékony hatást gyakorol az emberi csontozat fejlődésére
– magas e vitamin tartalmának köszönhetően meghosszabbítja fiatalságunkat
– megakadályozza a szív- és érrendszeri megbetegedések megjelenését, valamint a rák különböző fajtáinak kialakulását.
Nos hát most már mindent tudunk az olívaolajról, így végezetül következzen a látogatás legkellemesebb része a kóstolás.
Puha házi parasztkenyérkockákat mártogatunk a különféle olajokba, hümmögve megállapítjuk, hogy kinek melyik ízlik a legjobban. A legfinomabból természetesen vásároltunk is.
Magát a bogyót is megkóstolhatjuk, azt biztosan ti is tudjátok, hogy a bogyó színe az érettséget jelenti. A zöld még kevésbé érett, kicsit kesernyés, a fekete pedig az egészen érett már és az olajtartalma is jóval magasabb. Itt Zakynthoson a fekete bogyót részesítik előnyben az én nagy örömömre, mert hogy én is inkább ezt szeretem. Érdekes, hogy az itt kóstolt bogyó színe se nem zöld se nem fekete, ezt a kettő közötti érési időszakban szedték le.
Tetszett ez a bejegyzés? Megköszönöm, ha megosztod. :)
A bejegyzés alatti cikkajánlót is érdemes megnézned, mert hasonló témákat találsz ott is.
Kövesd Recept Guru Facebook oldalamat, ahol még több érdekességet találsz, így biztosan nem maradsz majd le semmiről :)
Instagram oldalamat pedig itt találod.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: