Mexikói kukoricaleves

Egy pár hete mexikói főzőkurzuson voltam, ma ebédre pedig elkészítettem az ott tanult mexikói kukoricalevest. Férjem az ötlet hallatán nem annyira lelkesedett, viszont én megnyugtattam, garantálom, hogy ízleni fog. Hamarosan meg is jött a kedve hozzá, amikor az első illatokat megérezte.
Azzal tisztában vagyok, hogy valószínűleg Mexikóban nem ez a verzió a legautentikusabb, sőt mivel tájegységenként eltér az elkészítési módja, többféle recept is létezik. Ez amúgy nem is elképesztő, ha belegondolunk abba, hogy kis országunkban is tájegységenként eltér egyes ételek elkészítési módja. Azért mi most megpróbáljuk elképzelni, hogy valami hasonló lehet az is amit a távoli Mexikóban ismernek.

Hozzávalók:
2 l marha-, vagy csirkealaplé, 4 db babérlevél, koriander, oregano, kakukkfű, 1 doboz konzerv kukorica, 1 chili paprika (elhagyható), 1 kis fej fehérhagyma (vöröshagymával helyettesíthető), 1 gerezd fokhagyma, 1 nagyobb újburgonya, olivaolaj, só, 100 ml tejszín, 1 kaliforniai, vagy kápia paprika, tálaláshoz tortilla chips és friss korianderzöld (ezzel az igazi) nem tudtam friss koriandert venni, a petrezselyemmel helyettesítettem

Elkészítése:
Az alaplevet még korábban készítettem, egyébként zöldségekből (hagyma, sárga és fehérrépa, zeller, bors stb) elkészíthető. A hagymát apróra vágom és egy kevés olajon megfuttatom, majd hozzáadom az áttört fokhagymát és alacsony fokozaton kissé tovább pirítom. A burgonyát felkockázom (amennyiben nem újburgonya akkor meg kell pucolni) és hozzáadom a hagymához, majd az apróra vágott chilit is.
A babérlevelet apróra töröm és hozzáadom, majd mehet bele a többi fűszer is és felöntöm az alaplével.
Közben a paprikát egy késsel megszurkálom és gázláng felett feketére pirítom. Nem kell sajnálni, fontos, hogy legyen jó fekete, így lesz majd jó íze. Mivel majd lehámozzuk, így nem kell aggódni, nem esszük meg a fekete háját. Amikor már egészen fekete mindenhol, a paprika kicsit össze is esett, akkor egy zacskóba teszem és hagyom állni kb 10 percet, ezalatt a héjja kicsit visszapuhul és majd könnyű lesz lehúzni.

A paprikát lehámozom, lehet “kézzel-lábbal” végezni ezt a műveletet. Valószínűleg elkerülhetetlen, hogy ne legyünk nyakig paprikásak, aki ezt inkább elkerülné próbálkozhat a késsel való tisztogatással.
Végül kockákra vágom és a leveshez adom, nem kell nagyon szépen vágni, mivel a végén a levest össze fogom turmixolni.
Kicsit a paprikával is főzöm a levest, a krumpli valószínűleg már megpuhult, azért érdemes lecsekkolni. Ezután jöhet a turmixolás, majd hozzáadom a tejszínt és a kukoricát és egy kicsit még összefőzöm, majd tálalásra kész.