Francia luxus reggelente – Az á table! francia pékségben jártam

Ma reggel végre eljutottam a híres á table! francia pékségbe. Már többször elhatároztam, hogy reggel munkába menet betérek és ilyen élmény teli falatokkal indítom a reggelt. Azt még sose meséltem nektek, hogy a 12. kerületi Alkotás út – Csörsz u.- Böszörményi út háromszögben mozgok reggelente.
Többnyire itthon reggelizek, nálunk ez olyan családi program, megbeszélünk ezt azt, amire előző nap nem volt már idő, így jó esetben már reggelivel indítom a napot. Ez ma is így történt, csak olyan szerencse ért, hogy a Böszörményi úton felfele haladó villamost sikerült elcsípnem, ritka alkalom, inkább az Alkotás úton járó 61-es villamos szokott sikerülni.
Szóval adott volt a helyzet, megérkeztem a pékségbe, már a bejárat nagyon tetszett: tábla, kézzel írt kedvcsináló szöveg a kínálatról olyan rusztikus hangulatú, amit egy ilyen helytől vár az ember.

Belépve az üzletben rengeteg gyönyörűséget látok, a pultban cukrászsütik, mellette az elmaradhatatlan francia quiche, prémium szendvicsek kacsamájjal, lazaccal, vagy például spanyol kolbásszal, chorizoval gazdagon megpakolva. A pult tetején izgalmas édes finomságok és bagettek, kenyerek sorakoztak.
Bégül a baloldali pultra téved a szemem, itt croissantok vannak. Bámészkodásom alatt egyébként kb eltelt vagy tíz perc, még jó, hogy az elején mondtam a mögöttem állóknak, hogy nyugodtan kérjenek én még nézelődöm.

Feltűnt, hogy vagy öten kértek mandulás croissant, hát akkor ezt nekem is meg kell kóstolnom, még jó hogy időben észhez kaptam, a végén még elkapkodták volna és csak egy csalódott nagy nyelés maradt volna 🙂 De nem! Megvan a leveles tésztás finomság, rohanok vele tovább az irodába. Egyébként még vettem finom magos, rozsos kenyeret, nagyon finom volt, de most nem akarom a lényegről elterelni a szót. Szóval folytattam utamat az irodába, a francia reggeli péksüti szerzeményemet nem eszem meg gyorsan út közben mondom én, ennek megadjuk a módját. Egyébként imádok utcán, laza séta közben eszegetni, de ez inkább olyan nyári, nyaralásos program szokott lenni. Még így is jó időben beértem, szinte csak én voltam reggel az irodában, meg persze a croissant. Meghitt hangulat volt ez így. Anyám!!! Kiáltottam volna fel, ha nem tartottam volna tőle, hogy közben valaki megérkezik. Brutál kategória. Imádom. Egyszer és mindenkorra.
A péksütemény félbe volt vágva, gondolom így töltötték bele a mandulakrémet, persze nem keveset.
Nyilván nem sajnálták ki belőle, ahogy a tésztájából sem a vajat. Nem túl diétás ez így, dehát nem is ígért itt senki ilyesmit. Ez van! Ha akarsz jót enni, akkor elfogadod. Nem is érdemes próbálkozni mindenféle szénhidrát csökkentett változatokon. Nos így indult ez a reggel. Köszönöm á Table!