Zserbó – Az örök karácsonyi kedvenc

Mi is lehetne karácsonyibb süti, mint mondjuk egy igazi zserbó, úgy ahogy a nagymamánk is készíti. A nyáron befőzött gyönyörűen sárgálló baracklekvárral és az ősszel szedett dióval készített réteges finomság igazi liebling süti nálunk. Mi csak karácsonykor készítjük, pont azért, hogy megmaradjon a különlegessége. Már most leadta a család a rendelését az idei zserbóigényekre. Na szép mondom jó lesz időben elkezdeni majd, biztosítani a szükséges diómennyiséget, még milyen jó, hogy spájzoltam a nyári lekvár készletből.

Ez a recept már nem is tudom, hogy honnan van, évek óta ezt a receptet készítjük a családban.

Tésztához: 25 dkg vaj, 50 dkg liszt, 1 kiskanál szódabikarbóna, 1 csomag vaníliás cukor, 1 tojássárgája, 1 tk. kristálycukor, 4 ek. porcukor, csipetnyi só, 1 dkg élesztő, 1 dl tejföl, kb 0,5 dl tej, 1 citrom reszelt héja
Töltelékhez: 50 dkg darált dió, 650 g sárgabaracklekvár, ízlés szerint porcukor kb 15 dkg
Bevonáshoz: 20 dkg belga étcsokoládé, 0,5 dl tejszín

A langyos, tejbe beleteszem a kristálycukrot, majd belemorzsolom az élesztőt és lefedve állni hagyom, amíg felfut.
Rögtön a recept elején szoktam megemlíteni a férjemnek a dió törést, mint felmerülő feladatot, érdekes módon valami elképesztő motivációt érezhet magában, mert lelkesen azonnal neki is állt a feladatnak.
Tegye fel a kezét az, aki nem találna legalább egy jó étvágyú, édesszájú hálás kóstolót, akit megkérhetne erre a feladatra.:)
Egy kis kitérő után folyatom a tészta készítését, a lisztet a sóval, a szódabikarbónával, a porcukorral és a vaníliás cukorral, a citrom héjával összekeverem és összemorzsolom a vajjal. Hozzáöntöm a felfuttatott élesztőt és beleteszem a tojássárgáját. A tejföl hozzáadása után addig gyúrom, amíg össze nem áll a tészta. Gyúródeszkán 3 cipót készítek belőle (én most négy cipót készítettem, mert próbaképp fél adagot sütöttem, ebben a kisebb tepsimben 4 réteg is kijött), letakarom és pihentetem.
A porcukrot a dióval összekeverem, a tepsit sütőpapírral kibélelem, majd az egyik tésztát kinyújtom a tepsi méretére, megkenem a lekvár felével, majd megszórom a dió felével. Ezt megismétlem a következő tésztánál is.
Egy hasznos tipp, ha marad még 3 kanál lekvár és 2 marék dió, mehet bele az is, mindig lehet egy kicsit gazdagabban bánni az ilyen töltelékekkel, én még nem láttam egy jóízűen kóstolgató vendéget, és rokont se, aki zokon vette volna ezt.
A harmadik réteg tészta után egy villával megszurkálom, hogy sütés közben a levegő távozhasson.
Kb. 5 percig 200 fokra előmelegített sütőben sütöm, majd még 25 percig 180 fokon. A tepsiben hagyom, hogy kihűljön, majd fejjel lefele kifordítom a tepsiből, ezt a felét fogom csokival megkenni, ugyanis sokkal simán, szebb felülete van. Vízgőz felett olvasztott jó minőségű belga csokoládéval bevonom.
Tipp: ha ganache krémet használunk, akkor dermedés után is szépen vágható lesz a csoki, ugyanis a tejszín nem engedi, hogy törjön.