Recept Guru

Az olasz tészták közül egyik kedvencem a gnocchi, természetesen közvetlenül a tagliatelle, a linguini, na meg persze a campanelle tészták után, ez utóbbit magyarul fodros tölcsérnek fordítanám, imádom, ahogy a szaft a tölcsérbe kerül és ott is marad.

Na most a gnocchi abban különbözik a felsorolt tésztáktól, hogy ez burgonya alapú. Most pedig ennek az alap receptnek egy egészségesebb verzióját készítettem el édesburgonyával. Ennek a finom zöldségnek a jótékony hatásairól már korábban részletesen említést tettem, itt megnézheted.

Van már egy hasonló recept, ott szárított vargányás-tejszínes toppinggal készült a kicsike.

Ha rajongsz az olasz ízekért, ezért te is oda leszel, nálunk mind egy szálig el fogyott. Eheted főételnek, akkor remek húsmentes fogás, vagy szuper köret lehet egy finom sült hús mellé.

Hozzávalók: egy közepes édesburgonya (kemény, szép darabot válassz), kb 140 g zabliszt, só, bors, szárított bazsalikom, 3 gerezd fokhagyma (lehet többet is), 1 doboz hámozott paradicsom, 1 fej hagyma, tálaláshoz friss fűszernövény (nekem most petrezselyem volt itthon, bazsalikom még jobb mellé), olivaolaj, kemény sajt reszelve a tálaláshoz, én grana padano-t használtam

Az édesburgonyát félbevágom, sütőben 180 fokon puhára sütöm, majd kikaparom a héjából. Nem is kell kifejezetten kaparni, a vágott felülete kicsit megsül, alatta létő rész szépen leválik és a külső héjából is gyakorlatilag csak ki kell forgatni. A burgonyát összetöröm, liszttel összedolgozom, sózom, majd kis rudakat nyújtok és tetszés szerinti apró gombóckákat formázok belőle, majd egy villa hátoldalával kissé ellapítom. (szükség szerint újra lehet lisztezni, ha nagyon ragadna). Azért jó, ha a villával egy kis bordázott felületet adsz neki, mert itt jobban megmarad majd a szósz. Az olasz tésztakészítésben jártas kollégáknak talán van is olyan deszkájuk, amit ennek a felületnek a kialakítására találtak ki.

A tésztát bő, forrásban lévő sós vízben kifőzöm. A mártáshoz a hagymát apróra vágom és egy kevés olajon megfuttatom, majd hozzáadom az áttört fokhagymát ezután csak alacsony fokozaton kb fél percig hagyom, utána felöntöm a hámozott paradicsommal. Sózom, borsozom, mehet bele egy kevés olaszos szárított fűszer is, én bazsalikomot használtam. Összefőzöm, majd összepürésítem, végül hozzákeverem a gnocchit.

Tálaláskor érett aromás reszelt sajttal és friss petrezselyemmel szórva tálalom.

Említettem már, hogy a reggeli nálam problémás néha, főtt ételt gond nélkül eszek, de amit a többség, pl felvágott zöldségekkel, pékáruval néha nehézkesebb, ezért szoktam ilyen extra dolgokat kitalálni, mint pl a palacsinta, császármorzsa, vagy ez a legutóbbi most.  Amikor édes reggeli ötleteken törtem a fejem, eszembe jutottak a régi szép idők. Egyik kedvenc reggeli párosításunk Tibi kakaós csigát én túrós pitét ettem. Végszükség esetén én is legyűrtem a kakaós csigát, a mellettünk lévő pékségben egész jót árulnak. Még azt meg kell említeni erről a pékségről, hogy az eladó hölgy kb. 50 év körüli minden vásárlónak úgy köszön: “Mit adhatok tündérbogaram?” Ezt még én is megmosolyogtam, de Tibinek is így köszön, meg egy idős bácsinak is. Egyébként nagyon jó, hogy vannak még ilyen kedves emberek. Megjegyzem a hölgy nem alkalmazott, a saját üzlete ez a pékség, de még így is ritka. Nekem egyébként még a veszprémi gyerekkori ragacsos fahéjas csiga a kedvencem. Nyilván a sütés közben kiolvadt cukortól ragadt, de annyira finom volt!!!! Ma már nem látok ilyet sehol, nem baj legalább nincs kísértés.

Most már áttértünk az egészségesebb ételekre, nem eszünk cukrot, finomlisztet. Még az a szerencse, hogy eléggé bevállalós vagyok recept módosítások területén, így összedobtam egy elképzelésem szerinti egészséges túrós pitét.

Tészta: 25-30 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt, 1 tojás, 5 dkg vaj a tésztához + egy kevés a tepsi kivajazásához, 2-3 evőkanál tejöl, eritrit, fél csomag sütőpor
Töltelék: 50 dkg zsírszegény túró, 1 pohár tejföl, 20 g zabkorpa, 1 citrom héja, 1 mokkáskanál vanília kivonat (aromával helyettesíthető)

Tálaláshoz: porrá tört eritrit

Így fogj hozzá:

A tészta hozzávalóit összegyúrom  és félre teszem, amíg elkészítem a tölteléket. A töltelékhez a túrót egy szűrőn áttöröm, ízlés szerint édesítem, belekeverem a többi hozzávalót is. Én ezt most nem csináltam túl édesre, mert szándékosan reggelire készítettem, 

A tésztát két egyenlő részre osztom, kinyújtom az egyik felét, kivajazott, kilisztezett sütőedénybe rakom (20 x 30 cm méretű szögletes tepsit használtam).  Ráöntöm a túrótölteléket, majd a másik tésztát is kinyújtom ugyanekkora méretűre, ráhelyezem, megszurkálom, hogy sütés közben a gőz távozni tudjon. A tetejét tojással megkenem, 180 fokra előmelegített sütőben kb 30 percet sütöm.

Tálaláskor porrá tört eritrittel megszórom.

Remekül fagyasztható, így készülhetsz vele előre is, még jó pár reggeli meg van oldva ezzel.

A tepsi sütit 12 egyenlő kockára vágtam, egy kocka szénhidráttartalma 17 g

Bartek Kata vagyok, a Recept Guru blog szerzője. Itt olvashatod rövid kis történetemet. 

Gyerek koromtól kezdve a finom házias ételekhez szoktam. Szüleim, nagyszüleim is mind jól főztek, így a kedvenc családi recepteket én is elkészítem, néha kicsit módosítok rajta. Még kevés étel van itt, folyamatosan töltögetem.

Már gyerekként is kicsit válogatós voltam, viszont ami a fogamra való, azt igazán jó étvággyal tudtam enni, ez ezen a képen is látható. A fotó elkészítése után gondolom egy alapos fürdés várt rám. 🙂

Otthon nem tanultam meg főzni, mint említettem mindenki jól főz a családban szülők és nagyszülők is,  így nem volt rá szükség. Azért az látható, hogy az érdeklődésem már óvodás koromban is ebbe az irányba húzott.

A gondok akkor kezdődtek, amikor az iskolában ebédre a megszokott ízek helyett valami egész mást kaptam, ez egy nehéz időszak volt Valamit azért mindig ettem, aztán délután kipótoltam otthon. Később a főiskola miatt Budapestre költöztem, az otthonról hozott házias kedvencek általában hamar elfogytak, a hét közepére már semmi nem volt belőle. Jellemzően a környéken lévő egységekben próbálkoztam, sajnos általában kevesebb elégedettséggel zárultak ezek a történetek. Egy kívülálló azt mondaná, hogy finnyás voltam, én inkább úgy mondanám, hogy  ezek az ételek túlélésre megfeleltek, de nem jelentettek élményt. Maradt az a verzió, hogy megismerkedem a konyhával és megpróbálok létrehozni valami jót. Hát fakanalat ragadtam a kezembe, és elkezdődtek a próbálkozások. Kezdeti nehézségek után hamar megszerettem a főzőcskézést. Nehézségeket úgy értem, hogy receptek híján, akkor még internet se volt jellemzően ilyen könnyen elérhető, így nagyrészt emlékezetből készítettem ezt azt. Na nem mintha lettek volna tapasztalataim ezen a téren, inkább csak az alapján, amit láttam otthon. Lelkes kóstoló bizottságomból a legkitartóbb az akkori párom, most már férjem Tibi volt. Mindig elégedetten kóstolgatta próbálkozásaimat, akkor is dicsérte, amikor tudtam, hogy nem sikerült túl jól.

Idővel többek biztatására elkezdtem a recepteket leírni, az ételeket lefotózni. Innen meg már tudjátok, ment minden a maga útján, nem múlik el nap, hogy ne foglalkozzak a bloggal, a főzéssel. vagy éppen a háttérben egy újdonságon töröm a fejem.

Leginkább a mediterrán konyha iránt lelkesedem, ezen belül is az olasz a spanyol/katalán és a görög receptek állnak hozzám legközelebb.

Az utóbbi időben egyre több egészséges ételt, desszertet készítek, ezeket az okos szénhidrátok név alatt gyűjtöttem össze itt a blogon. A finomlisztet teljes kiőrlésű változatokra, a cukrot természetes édesítőszerekre (többnyire eritrit) cseréltem, valamint van néhány tej- és gluténmentes recept is.

Amit még tudni érdemes rólam és szokásaimról:

• Ki nem állhatom a margarint ezért vajat, állati zsírt, kókuszzsírt és olívaolajat  használok
• Utálom a mazsolát, kizárólag a számomra kedves emberek miatt kerül néhány ételbe, jól elkülönítve az enyémtől 🙂
• Szeretek reggel főtt ételt enni, főleg édeseket – császármorzsa, túrógombóc, palacsinta a legjobb barátaim, de volt már arra is példa, hogy a vacsoráról megmaradt bográcsos marhapörkölt lett a reggelim
• Nem szeretem a zsíros húsokat, ha ilyen kerül a tányéromra kíméletlenül “megműtöm”
• Barátkozom a bacon-nel – néha már megeszem ropogós formában
• Gyerekkorom óta mindennemű kelfélét kizárok az életemből, ez a helyzet nem javult azóta se (kelkáposzta, kelbimbó és társai)
• Szeretek szabadban főzni és enni (grill és bográcsételek)
• Az utóbbi időben megszeretett ételek: sztrapacska (Férjemnek köszönhetően), hurkafélék, töltött káposzta (Apukám receptje)
• Balkezes vagyok, néha megsérülök a jobbkezes eszközöktől, vagy csak úgy eszköztől függetlenül is képes vagyok ügyetlenkedni
• Mindenkivel szívesen beszélgetek a főzésről, evésről, vagy bármiről, ami ezekhez kicsit is kapcsolódik 🙂
• Legújabb érdeklődésem a hulladék csökkentése a konyhában, még csak próbálgatom a dolgokat, majd be is számolok róla
• A főzés és a sütés engem kikapcsol, így fura módon és örömmel vetem be magam a konyhába

Várom leveledet, érdeklődésed, véleményedet alábbi elérhetőségemen:

E-mail: bartek.kata@gmail.com

A rizottók személyes kedvenceimmé váltak, amióta először megismerkedtem az arborio rizzsel, most a korábbi receptek alapján készítettem ezt a változatot, csak arborio rizs helyett ezúttal bulgurral.

A bulgurról csak nagyon röviden: búzatöret, elsősorban a közel-keleti és a török konyha kedvelt körete, az utóbbi időben nálunk is egyre népszerűbb. Köleshez hasonlóan ez is ősi szuper gabona, legrégebbi nyomok szerint már 8000 éve fogyasztjuk. Alapanyagként bioboltokban, drogériákban, szuper és hipermarketek egészséges élelmiszereket kínáló polcain találjuk, a török éttermekben török rizsnek hívják sok esetben. A még éretlen, vagy a meghántolt érett búzaszemeket párolják, kiszárítják, majd durvára összetörik . Mivel a bulgurt előzetesen párolják, ezért a magyarok által ismert búzadarától eltérően jóformán alig kell főzni, akár elég csak vízzel leforrázni. Az íze enyhén a dióra emlékeztet.

A bulgur kétféle méretben kapható: van nagyobb, rizsszem nagyságú fél-egész búzaszemekből álló, és egészen apróra tört, a búzadarához hasonlító. Előbbit köretként fogyasztják, utóbbi saláták, főtt ételek alapanyaga.

Dietetikusok javasolják fogyasztását, mert  egészséges, rostokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag. Glikémiás indexe 46, ami lassú felszívódást jelent. B-vitaminban és vasban is gazdag, Szénhidráttartalma 76 g/100 g.

 A modern, egészségtudatos táplálkozásra nyitottak számára kifejezetten kedvelt étel, bátran fogyasszuk minél gyakrabban!

Hozzávalók (kb 4 adaghoz)
1 fej hagyma, 4 gerezd fokhagyma, fél csokor friss petrezselyem, 4 evőkanál olívaolaj, 1 ek. fűszerpaprika, 1 csirkemell, 1 tk. oregano, 1 tk. bazsalikom,  0,5 liter zöldségalaplé, 1,5 dl száraz fehérbor, 1 evőkanál paradicsompüré, 250 g bulgur, tálaláshoz ízlés szerint parmezán sajt, petrezselyem, vagy bazsalikom

Az olívaolajon a hagymát üvegesre pirítom, majd fokhagymával együtt alacsonyabb lángon még 1 percig kevergetem. Lehúzom a tűzről, majd hozzáadom a fűszerpaprikát is. Hozzáadom a kockára vágott csirkemellet, kérget sütök rá, majd felöntöm egy kevés alaplével és 2-3 percig főzöm.

Hozzáadom a bulgurt és felöntöm a borral, majd folyamatosan keverem, amíg a bor el nem fő. Mehet bele a paradicsompüré és ismét felöntöm egy kevés alaplével. Az alaplé folyamatos adagolása mellett megfőzöm a bulgurt.
A végén hozzáadom a friss petrezselymet, tálaláskor reszelt parmezánnal és még egy kevés petrezselyemmel teszem még izgalmasabbá.

1 adag 50 g szénhidrátot tartalmaz

Most a császármorzsa receptjeim újabb változatát olvasod, azt gondolom, talán egy időre leállok majd az újak kitalálásával, aztán ki tudja… lehet hogy újabb ötlet pattan majd ki a fejemből.

Tehát ismétlésként: indultam a hagyományossal, majd jöttek a reform receptek, amiből eddig kettő volt, egy általam közepesnek minősített zabpelyhes és egy korpa+tönkölydarás, ami már nagyon finom volt.  Ez pedig itt most a harmadik.

Ezúttal a szénhidrát mennyiségét még lejjebb vettem és hogy tartalmasabbá tegyem belekevertem egy kis túrót, valamint diót is. Ez a verzió így már reggelire is tökéletes választás akár, már ha van köztetek olyan elvetemült, aki nekilát reggel császármorzsát készíteni. Általában hétvégén fordul ez elő velem, de volt már példa hétköznap is. Ez van, ha felébredek és ezt ennék, akkor mit lehet tenni? Megadom az esélyt magamnak, hogy jól induljon a napom.

Tehát még egyszer, ha nyűgös vagy reggel, semmi normálisat nem kívánsz enni, akkor egy szuper finom reggeli elég motiváció lehet. Nekem bejött 🙂

Hozzávalók: 80 g zabkorpa, 60 g túró, 2 db tojás, 50 g puha vaj, 1 ek olaj, 250 g tejszín, 100 g darált dió, 50 g eritrit, vanília, citrom héja, 1 csipet só

Tálaláshoz: hozzáadott cukor nélküli barack lekvár, porrá őrölt eritrit

A tojások sárgáját az eritrit és a vaj felével habosra keverem, majd hozzáadom a tejszínt és az összetört túrót, végül a sót, a vaníliát és a citrom héját is. Végül a korpát és a darált diót is  a tejszínes masszához keverem. A tojásfehérjét pedig az eritrit másik felével habbá verem, majd óvatosan a tojásos masszához adom. Egy serpenyőben az olajat és a maradék vajat lassú fokozaton megolvasztom, majd beleöntöm a masszát, majd így hagyom sülni kb. 5 percig, utána néhányszor megkevergetve morzsásra pirítom.

Tálaláskor én csak porrá tört eritrittel megszórva tálaltam, lehet tenni rá természetesen baracklekvárt is.

Megjegyzés: ha esetleg érzékeny vagy a zabfélékre cserélheted búzakorpára, csak figyelj, annak 17/ 100 g a CH-ja

Ebből a változatból egy adag (300 g) szénhidráttartalma kb 26 g.

Ebben a formájában a legjobb választás reggelire fogyasztani!

Gasztro ajándék ötleteket kerestem egy kedves liebling barátnőmnek, amikor eszembe jutott, hogy na Ő aztán tényleg kutyabarát, meg még egy ilyen őrültségnek is tudna örülni talán.

Így esett a választás a levendulás, citromos omlós linzermancsokra. Hát mondanom se kell, volt röhögés, utána meg, ahogy a kis tappancsokat majszolta, teli szájjal. “Kata ez olyan finom….” Hát én meg virultam az örömtől. 

Hozzávalók egy jó adag sütihez:

Újabb édesburgonyás tünemény készült, gnocchit, az olasz nudlifélét készítettem. Egy kb 2 hónappal korábban csináltam már ilyet, annyira megörültünk neki, hogy milyen finom, hogy elmaradt a fotózása. Fotó nélkül meg nem annyira látványos egy ilyen recept, így egy kicsit várni kellett rá. Az édesburgonya egyesek szerint megosztó, sokan nem szeretik, mert a burgonyához képest édeskésebb az íze, ára is húzósabb annál. A sütőtökhöz szokták még hasonlítani szintén édeskés íze miatt. Élettanilag kifejezetten egészséges, mert szénhidráttartalma kb. annyi, mint a hagyományos testvérének, de felszívódása lassú, így az egészséges életmódra nyitottak számára kifejezetten ajánlott. Teljes kiőrlésű zablisztet használtam mellé, ami szintén támogatott alapanyag. Érdemes még szót ejteni a szárított vargányáról, melyet Montenegróban, Kotor városában vettünk a piacon. Ennek az országnak 2/3 részét hegyek, erdők borítják, így van hely bőven gombáknak, vad málna és szederféléknek. A bogyós gyümölcsökből készített kóstoló poharat például az erdei túraútvonalakon is kínálják.

Hozzávalók: egy közepes édesburgonya (kemény, szép darabot válassz), kb 140 g zabliszt, só, bors 1 marék szárított gomba, 250 ml tejszín, tálaláshoz friss petrezselyem, 50 g vaj

Az édesburgonyát félbevágom, sütőben 180 fokon puhára sütöm, majd kikaparom a héjából. Nem is kell kifejezetten kaparni, a vágott felülete kicsit megsül, alatta létő rész szépen leválik és a külső héjából is gyakorlatilag csak ki kell forgatni. A burgonyát összetöröm, liszttel összedolgozom, sózom, majd kis rudakat nyújtok és tetszés szerinti apró gombóckákat formázok belőle, majd egy villa hátoldalával kissé ellapítom. (szükség szerint újra lehet lisztezni, ha nagyon ragadna). Azért jó, ha a villával egy kis bordázott felületet adsz neki, mert itt jobban megmarad majd a szaft. Az olasz tésztakészítésben jártas kollégáknak talán van is olyan deszkájuk, amit ennek a felületnek a kialakítására találtak ki.

A tésztát bő, forrásban lévő sós vízben kifőzöm, majd egy kis vajon megpirítom serpenyőben.

A szárított gombát egy kis meleg vízben megáztatom, majd az illatos vízzel együtt a gnocchihoz öntöm. Sózom, frissen borsot őrlök rá, majd felöntöm a tejszínnel és összeforralom. Friss petrezselyemmel teszem még izgalmasabbá. Egy kis ízben gazdag sajtot lehet még reszelni rá, hogy fokozd az élményt, pl a Gruyère, vagy a parmezán passzol mellé.

A hétvégén itt volt nálunk a húgom, valami olyan sütit kellett keresnem, amibe relatíve kevés gyümölcs van, vagy legalábbis nem látszik. Nos, a francia citromkrémes linzertortácskákban nem kevés citrom van, de annak csak a leve, meg a héja, ezért úgy döntöttem ez még megfelel a kritériumoknak. Pár éve csináltam egyszer már ilyet, csak akkor nem ilyen cuki kis tortácskákat, hanem a hagyományos egész tortát. Akkor is elég nagy sikere volt. Teljes kiőrlésű lisztkeverékkel, mandulaliszttel és édesítőszerrel készítettem, így teljesen diétabarát lett. Egyetlen bűnözés van benne, azok a tündéri kis habcsókocskák a tetején, na hát abban bizony van cukor, különben nem karamellizálódott volna ilyen szép barnásra.

Elkészítheted ezt is édesítőszerrel, fel tudod verni habbá, csak nem barnul meg.

Hozzávalók:

Tésztához: 80 g zabliszt, 80 g teljes kiőrlésű tönköly liszt, 40 g mandulaliszt, 120 g vaj, 80 g eritrit, 1 tojás, 1 csipet só

A tésztát alaposan összegyúrom, amíg sima nem lesz, majd fóliába csomagolom és 20 percig hűtőben pihentetem. A sütőt előmelegítem  180 fokra, gázsütő (6-os fokozat), majd kivajazom és kilisztezem a lapos sütőformát és a kinyújtott tésztát belesimítom, majd egy villával megszurkálom, hogy ne púposodjon fel, és 10 percig vakon sütöm. Lehet használni a vakon sütéshez sütőgyöngyöket, vagy szárazbabot, így garantáltan nem emelkedik fel a tészta.

A töltelékhez kinyomom a citromok levét, az eritritet a tojással habosra keverem, hozzáadom  tejszínt, végül a citromlevet. A krémet a tésztára öntöm, és vissza teszem sülni 30-40 percre.