Recept Guru

Most pár napot a nővéremnél és a férjénél töltöttem Svájc egyik francia kantonjában, Genfben.

Babanézőbe mentem, mert megszületett a kis Emma Olivia, 8 hetes múlt, egy tündéri jó baba. Már az éjszakákat is átalussza. Segítettem amiben tudok, a főzés természetesen az egyik olyan segitség, amiben tudtam segíteni.

Ezzel kapcsolatban előre készültem is, mert a Sógorom nem bírja az élesztőt, viszont szívesen enne pogácsát, viszont a receptek nagy része élesztővel készül, így kellett keresnem olyan verziót, ami élesztő helyett sütőporral készül.

A most következő receptben szereplő mennyiséget két alkalommal sütöttem ki. Első alkalommal klasszikus pogácsákat szaggattam ki, és mindegyikre tettem egy karika erős paprikát, ez volt az első főpróba, este készült el, másnap elutaztunk, igy elmaradt a lefotózása. 

Másodszorra pedig derelyevágóval rudakra csíkoztam fel, sajt most nem került a tetejére, benne úgyis van bőven, tojással kentem át a tetejét.

A receptben használt Gruyère sajt egy svájci zsíros érett sajt, ha valami olyanhoz kellene hasonlítanom, ami itthon nálunk is ismert, akkor azt mondanám, hogy egy aromásabb Ementáli sajt, de amúgy annál sokkal jobb. Használhatod úgy is, hogy többféle sajtot keversz, úgyis szuper lesz.

Az egész svájci sajtgyártás különlegessége, hogy a tehenek nagyon jó minőségű füvet legelnek egész nyáron, ugyanis a friss levegőn füvet, meg akár gyógynövényeket is esznek. Stresszmentes, nyugodt környezetben élnek. Egyébként még az istállókat is úgy alakítják ki, hogy az a lehető legkomfortosabb legyen nekik, ugyanis bizonyították, hogy így több és jobb minőségű tejet adnak. Nem is csoda, hogy így aztán ennyire finom dolog születik. A sajtot aztán sokáig, 3 évig érlelik, igazán értékes dologról van szó.

Itthon láttam pl. a Tescoban, sajtpultból és csomagolt változatban is kapható.

Hozzávalók:

30 dkg liszt (a receptben finomlisztet használtam, de helyettesítheted teljes kiőrlésű változatokkal is)

1/2 csomag sütőpor

2 teáskanál só

1 teáskanál őrölt bors

2 db tojás

1 dl tej

25 dkg vaj

15 dkg reszelt sajt (én Gruyère sajtot használtam)

Tetejére:

1 db tojás

10 dkg reszelt sajt (amennyiben szeretnél tenni rá, Gruyère sajttal szuper lesz)

Mártogatós:

2 dl tejföl

3 evőkanál majonéz

pár csepp frissen csavart citromlé

Elkészítése:

Egy tálban elkeverem a száraz hozzávalókat a tésztához, mehetnek bele a fűszerek is. A tojásokat elkeverem a tejjel, majd összekeverem a liszttel. Beledolgozom a puha vajat és a reszelt sajtot is, majd fóliába csomagolva fél órára hűtőbe teszem. Mivel a tojások mérete eltérő lehet, ez alapján szárazabb, vagy nedvesebb is lehet a tészta, szükség esetén lehet hozzá tenni még lisztet. Az fontos, hogy gyúrható, ne nagyon ragacsos legyen a tészta.

A sütőt 7-es fokozatra (250 fok) előmelegítem. A tésztát lisztezett deszkán fél centisre nyújtom, felvert tojással lekenem – amennyiben teszel a tetejére is sajtot, akkor most szórd rá – majd csíkokra felvágom, (pogácsa formát is szúrhatsz ki belőle)

5 percig sütöm a beállított magas hőmérsékleten, majd visszaveszem 5-ös fokozatra és tovább sütöm 15 percig.

Tapasztalataim szerint azért érdemes sütés közben figyelni, mert minden sütő más egy kicsit.
Nehogy túl süljön!

A mártogatóshoz összekeverem az alapanyagokat és már fogyasztható is.

Egy időben kb. kéthetente csináltam quichet, annyira rá voltunk kattanva. Ide a blogra is felkerült pár verzió, amiket itt találsz, de ennél sokkal többször készült. Aztán amilyen hirtelen jött ez a szerelem, olyan gyorsan el is tűnt. Továbbra is szerettük, csak valahogy más ételek kerültek fókuszba.

Két hete Anyu és Apu felugrottak hozzánk, tényleg, csak villámlátogatás volt, de azért mégis nehogy már ne legyen valami harapni való, ha az embert meglátogatják a szülei. A chips és sós mogyoró, meg perec kategóriánál azért egy kicsit igényesebbet gondoltam, hát így jött az ötlet, hogy milyen jó is lenne, ha mini quiche tortácskák lennének.

Kézből elfogyasztható, így valóban egyszerű vendégváró finomság, gyorsnak nem mondanám, de cserébe nagyon hálás az biztos. Óriási sikere volt.

 Hozzávalók kb 12-15 kicsi formához

Tésztához:

20 dkg liszt (teljes kiőrlésű tönköly lisztet használtam)

1 tojássárgája (fehérjét majd a töltelékhez használom fel)

10 dkg vaj

1 nagy csipet só

bő fél deci víz

Töltelékhez:

2 tojás + a megmaradt fehérje

2 dl sűrű főzőtejszín összesen (én feleztem és a felét rizstejszínnel csináltam)

fél csokor friss petrezselyem

1 kisebb fej lila hagyma

3 szál újhagyma

1 kápia paprika

2 gerezd fokhagyma

só bors ízlés szerint

Mártogatóshoz:

2 dl tejföl

3 evőkanál majonéz

díszítéshez pár karika újhagyma és apróra vágott friss petrezselyem

Elkészítése:

A sütőt 180 fokra előmelegítem.

A tésztához a hozzávalókat összegyúrom, majd fóliába csomagolom, és fél órán át hűtőben pihentetem.

A töltelékhez felaprítom a zöldségeket, majd összekeverem a tojással és a tejszínnel, sózom borsozom.

A tésztát kiveszem a hűtőből, majd kinyújtom a kosárka formákat kivajazom, kilisztezem és a tésztát a formákba simítom. Ez a része így elég macerás amúgy. Ha nincs kosárka formád, használhatsz muffin formát is. 

Végül a tölteléket a formákba adagolom és 20 perc alatt megsütöm.

Ismét eltelt egy év a legutóbbi Segítsüti óta, ami azt jelenti, hogy én újra sütit sütök, amire Ti pedig ismét licitálhattok, ezúttal is egy igazán nemes célért, ugyanis a befolyt összeggel a Bókay Gyermekklinikáért Közhasznú Alapítványt támogathatjátok. A klinika intenzív osztályára szeretnének vásárolni egy ún. kapnográfot, ami a súlyosan beteg, lélegeztetett gyermekek tüdőállapotának követésére szolgál.  Segítségével az ebből a célból vett gyakori vérvételek elkerülhetőek, a betegeknek kevesebb fájdalmat okozva így. Szörnyű még belegondolni is, hogy ezek a kicsik milyen erővel küzdenek, hogy meggyógyuljanak. A támogatással kicsit segíthetünk nekik.

Idén úgy gondoltam, hogy úgy tudnék a leginkább a kedvetekre tenni és ezáltal még népszerűbbé tenni a licitre felajánlott süteményt, ha olyat készítek, amit ti megszavaztok. Így a Recept Guru Facebook oldalamon indítottam egy szavazást, ahol két kedvencet, a Mákos guba Zila tortát, valamint a Sós- karamellás sajttortát versenyeztettem meg. Ezzel az volt a célom, hogy a nyereményt még inkább a kedvetekre hangoljam, ezáltal még több segítséget gyűjthessünk össze.

Kicsi különbséggel ugyan, de az utóbbi pikáns, sós-karamellás finomság nyert. Aki nem ismeri esetleg ezt az ízvilágot, annak két üzenetem van:

• minél előbb jó lenne, ha megismernéd, mert ezt kár kihagyni
• nem kell megijedni a sós-karamellás kifejezéstől, annyit jelent csak inkább, hogy nem az a gejl édes, hanem kellemesen édes, enyhe sós pikáns beütéssel

    +1  akkor se aggódj, ha netán IR diétán vagy, ugyanis a karamellát és a sütit is azzal az édesítővel készítem, mellyel lassan 4 hónapja főzök és sütök és remek tapasztalataim vannak. Itt a receptben láthatod, valamint itt írtam róla korábban.

Természetesen, ha kéred, akkor klasszikusan, cukorral elkészítve is kérheted.

Hozzávalók:

Tésztához:

140 g teljes kiőrlésű kekszmorzsa

150 g vaj

Krémhez:

500 g sajtkrém

250 g túró

3 tojás

100 g cukornak megfelelő édesítőszer ( én Inka Sweet Stevia 4x édesítőszert használtam)

1 teáskanál vanília kivonat

1 bio citrom leve és reszelt héja

Sós karamella öntethez:

25 g Inka Sweet Stevia 4x édesítőszer ( itt erre van szükség, más édesítőszer nem fog karamellizálódni)

100 ml tejszín

50 g vaj

3 g só

2 evőkanál víz

pár csepp ecet

Elkészítése:
A kekszmorzsával összekeverem az olvasztott vajat, és egy 22 cm átmérőjű állítható tortaformába nyomkodom, 10-15 percre hűtőbe teszem dermedni. A sütőt 160 fokra előmelegítem. A töltelékhez a túrót simára keverem, majd hozzáadom a sajtkrémet és a többi hozzávalót is. Addig keverem, amíg teljesen homogén nem lesz. Gyorsabban elkészülsz vele, ha rúdmixert használt hozzá. A krémet a tésztára töltöm, majd kb. 25 perc alatt a sütőben készre sütöm. Miután a sütőt lezártam, fél órát pihentetem még.

A karamellhez a vizet az édesítővel és az ecettel összekeverem, majd alacsony lángon elkezdem olvasztani. Innentől már nincs keverés, csak időnként rázogatni szabad, valamint egy pohárban odakészítek vizet és egy ecsetet és az edény falát kívülről kenegetem, majd lassan világos barnára karamellizálódik. Ekkor leveszem a tűzről és megállítom a főzési folyamatot azzal, hogy az edényt hideg vízbe teszem, elég, ha csak az alja vízben van. Érdemes erre egy kisebb tepsit, vagy a mosogatót használni. Ezután mehet bele a vaj, a tejszín és a só is. 

Hogy miért kell ecet és az ecset a karamella készítéséhez?

“Az ecet ahhoz kell, hogy a keményítő ne kristályosodjon ki, vagyis ebben az esetben az ecet az invertáló anyag. Az ecset pedig azért kell, hogy az edény falára kicsapódó cukorkristályok visszakerüljenek a karamellbe, és ne kerüljenek bele véletlenül a kész mártásba.”

*A bejegyzés az Inka Sweet Stevia támogatásával valósult meg

Ezzel a recepttel egy régi vágyam teljesült, ugyanis végre találtam alapanyagot ahhoz, hogy a sós-karamell öntet elkészülhessen diétabarát módon is. Pontosabban már egy ideje tesztelem és használom az Inka Sweet Stevia 4x édesítőszert, amiről írtam is már itt.

Édesítőszerekkel nagyon sok mindent meg lehet általában csinálni, néhány nagyon speciális recepten kívül, ilyen például a makaron, vagy a karamell. Nos a kettőből most egyet teljesítettem, hiszen ez az édesítőszer egy ilyen receptnél mutathatja meg igazán mit tud.

Természetesen azontúl, hogy élettanilag jól működik, alacsony a szénhidráttartalma, nem emeli meg a vércukorszintet, természetes anyagokból készül, nem cukoralkohol. Persze erre is nyilván lehet negatívumokat találni, én azt mondom, hogy nekem bevált, mert természetes íze van és a bélflórát is védi.

Sajttortát már sokszor csináltam és vagy 5x biztos a blogon is írtam róla, most viszont újra megosztom, aminek az az apropója, hogy módosítottam rajta, így nem csak a karamell receptjét osztom meg, hanem a tortáét is. Lényege, hogy a töltelékből kihagyom a tejet és a lisztet, ezáltal sűrűbb lesz, alacsonyabb hőmérsékleten sütöm, így tuti biztos nem repedezik meg. Így utólag belegondolva nem is értem miért nem változtattam már korábban is rajta. Sokkal finomabb lett így. A Sógorom elmondása szerint ez sokkal jobb mint a McCafé-ban kapható. 🙂

Hozzávalók:

Tésztához:

140 g teljes kiőrlésű kekszmorzsa

150 g vaj

Krémhez:

500 g sajtkrém

250 g túró

3 tojás

100 g cukornak megfeleő édesítőszer ( én Inka Sweet Stevia 4x édesítőszert használtam)

vanília kivonat

1 bio citrom leve és reszelt héja

Sós karamella öntethez:

25 g Inka Sweet Stevia 4x édesítőszer ( itt erre van szükség, más édesítőszer nem fog karamellizálódni)

100 ml tejszín

50 g vaj

3 g só

2 evőkanál víz

pár csepp ecet

Elkészítése:
A kekszmorzsával összekeverem az olvasztott vajat, és egy 23 cm átmérőjű csatos tortaformába nyomkodom, 10-15 percre hűtőbe teszem dermedni. A sütőt 160 fokra előmelegítem. A töltelékhez a túrót simára keverem, majd hozzáadom a sajtkrémet és a többi hozzávalót is. Addig keverem, amíg teljesen homogén nem lesz. Gyorsabban elkészülsz vele, ha rúdmixert használt hozzá. A krémet a tésztára töltöm, majd kb. 25 perc alatt a sütőben készre sütöm. Miután a sütőt lezártam, fél órát pihentetem még.

A karamellhez a vizet az édesítővel és az ecettel összekeverem, majd alacsony lángon elkezdem olvasztani. Innentől már nincs keverés, csak időnként rázogatni szabad, valamint egy pohárban odakészítek vizet és egy ecsetet és az edény falát kívülről kenegetem, majd lassan világos barnára karamellizálódik. Ekkor leveszem a tűzről és megállítom a főzési folyamatot azzal, hogy az edényt hideg vízbe teszem, elég, ha csak az alja vízben van. Érdemes erre egy kisebb tepsit, vagy a mosogatót használni. Ezután mehet bele a vaj, a tejszín és a só is. És kész is van a cucc, most tálaláskor öntöttük a tortára, mert kínáltam még lekvárt, is, mert vannak olyan családtagjaim, akik a sós-karamell öntet helyett inkább a lekvárt választották. Mondjuk ezt a mai napig nem értem, persze finom a lekvár, azt is én főztem be. De hogy lehet egy napon említeni ezzel az öntettel. Na mindegy. Lényeg, hogy nagyon finom volt, mindenkinek nagyon ízlett.

A korábbi receptben írtam, hogy a recept eredeti szerzőjétől kérdeztem az ecet és az ecsettel való kenegetés okait. Tőle választ nem kaptam, viszont egy kedves olvasóm megírta, hogy 

“Az ecet ahhoz kell, hogy a keményítő ne kristályosodjon ki, vagyis ebben az esetben az ecet az invertáló anyag. Az ecset pedig azért kell, hogy az edény falára kicsapódó cukorkristályok visszakerüljenek a karamellbe, és ne kerüljenek bele véletlenül a kész mártásba.”

Köszönet érte.

Itt a nyár vége, ami nálunk egyet jelent a lecsó szezonnal. Viszont annak is itt van az ideje, hogy az itthon ismert és népszerű magyar lecsón túl egy kicsit kitekintsünk és megismerjük a világ többi országának hasonló ételeit is.

Ebben az összefoglaló táblázatban remekül látszik, hogy melyik változatnak milyen zöldségek az alapjai, valamint az is, hogy húsmentes, vagy hússal készülő változatról van szó.

A magyar változatot azt gondolom nem kell senkinek bemutatni, paprika, paradicsom, hagyma és szalonna az alap verzió. Annyit hozzátennék, hogy szerintem hazánkban a többségnek a kolbász is alapvető alapanyagnak számít.

Nálunk a családban Tibi szokta főzni, nagyon finomra készíti. Nálunk tarhonyával szokás enni, vagy tojásosan.

A mi receptünket itt találjátok.

Forrás: trademagazin.hu

A shakshuka az izraeli konyha lecsója, Észak-Afrikában és a Közel-keleten rendkívül népszerű, különlegességes, hogy buggyantott tojással készül, valamint a fűszerezésében is van egy jelentős eltérés, hiszen római kömény van benne. Általában pita kenyérrel fogyasztják.

Íme egy recept hozzá:

Hozzávalók:

• 75 dkg paradicsom
• 4 tojás
• 1 piros kaliforniai paprika
• 1 sárga kaliforniai paprika
• 1 vöröshagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 1 kis doboz paradicsompüré
• 1 teáskanál pirospaprika
• 1 teáskanál koriander
• 1 kávéskanál cukor
• fél teáskanál kömény
• só
• bors
• olívaolaj

Elkészítés ideje: 45 perc

Forrás: Femina.hu

Peperonata – az olaszok lecsója, sok fokhagymával készül, egy paradicsomból, édes paprikából, hagymából, bazsalikomból álló zöldségpörkölt. Ehhez gyakran fogyasztanak húst, vagy halat, akár tenger gyümölcseivel is. Kerülhet azonban tésztára is, vagy bruschettára, így aztán hidegen és melegen is szokás fogyasztani. Tipikusan az az étel, amiből annyi változat létezik, ahány ház, északon gyakran tesznek bele padlizsánt, míg délen Szicíliában mazsolával és fenyőmaggal készítik. Ez utóbbira találtok itt a blogon is receptet.

Forrás: diningguide.hu

Dzsuvecs a szerb lecsó, egy rakott rizses étel. Rendkívül egyszerű az elkészítése, különleges alapanyagok sem szükségesek hozzá, csak paprika, paradicsom, hagyma, tejföl, rizs, valamint húsból a sertéstarja a legjobb az alábbi recept szerint.

A nyers rizst, a hússzeleteket és a zöldségeket kell rétegezni hőálló tálba, az egészet bőségesen leönteni tejföllel, majd egy órán át sütni sütőben. A zöldségekből és a húsból jövő nedvességben megfő a rizs és a hússal és a zöldségekkel együtt készül el.

Na de most jöjjön az én egyik kedvencem, a ratatouille, azaz a francia lecsó.

Rendkívül könnyű, egyszerű étel, amit a végtelenségig lehet variálni. Alapvetően húsmentes, és olívaolajjal készül. Padlizsán, cukkini, paprika, paradicsom, hagyma, fokhagyma mindig van benne. Fűszerezni pedig bazsalikommal, kakukkfűvel szokás. Nekem ez az egyik személyes kedvencem, tényleg nagyon finom.

Életemben először Olaszországban ettem, ahol egy angol hölgynél voltunk vendégségben. Vacsorára frissen ettük, utána másnap a maradékot tésztával átkeverve. Nekem mindkét verzió nagyon ízlett. És ahogy a recept is írja, ez esetben is igaz, hogy másnap, amikor az ízek összeérnek jóval finomabb.

Íme egy recept, de ahogy mondtam szabadon lehet próbálgatni.

Hozzávalók

• 2 padlizsán
• 2 cukkini
• 2 vöröshagyma
• 3 gerezd fokhagyma
• 1 húsos (kaliforniai) paprika
• 1/2 kiló ízletes paradicsom
• 1 dl olívaolaj
• Zöld fűszerek: kakukkfű, petrezselyem, szárzeller
• Só, őrölt bors

Elkészítés

A hagymát, zöld fűszereket apróra, a többi zöldséget 3 cm-es kockákra vágom. A cukkinit és a padlizsánt egy forró serpenyőben, egy kis olajon megpirítom szép aranybarnára.

Közben előmelegítem a sütőt 150 fokra.

Fogok egy másik serpenyőt (legjobb, ha olyan ami sütőbe is tehető): megpirítom egy kis olajon a hagymát, az összezúzott fokhagymát és a felkockázott paprikát. Együtt pirítom pár percig. Ezután hozzáteszem a paradicsomot, a felaprított zöld fűszereket, sót-borsot és 20 percig alacsony lángon főzöm. 

20 perc elteltével hozzáteszem az aranybarnára pirított, felaprított cukkinit és padlizsánt, majd egy fedőt vagy alufóliát rátéve berakom a sütőbe. 20-30 percig sütöm.

Forrás: receptvadasz.hu

Végezetül pedig jöjjön a menemen, azaz a török lecsó. 

Fő hozzávalói: paradicsom, paprika, fokhagyma, olívaolaj, tojás. Elkészítésének egyik titka, hogy apróra vágják a zöldségeket, majd lassú tűzön sokáig főzik saját levében. Télen a paradicsom nem elég érett, ilyenkor használhatunk hámozott paradicsomkonzervet is.

A törökök a tojást ráütik még melegen, leveszik a fedőt, és csak lágyra engedik sülni a tükörtojást rajta. Majd a kenyeret használva evőeszközként, tunkolva eszik. (Külön élvezet, ahogy a még lágy tojássárgája szétfolyik a kenyértunkolás miatt…) Ez nagyon jól hangzik, egészen megkívántam.

A baracklekvár befőzés idén sajnos kimaradt nálunk, mert halogattuk, hogy majd ha kicsit lejjebb megy az ára, végül lemaradtunk róla. Meg közben el is utaztunk. Kárpótlásként azért készült egy isteni barackos lepény, ami olyan 20 perces sütikategória.

Szerveztünk a lányokkal egy kis kerti partit én oda vittem ezt a finomságot, persze azért itthonra is maradt pár szelet. Nem egy kényes süti, így remekül lehet hozni vinni, a jól záródó doboz fontos, hogy ne száradjon ki.

Hozzávalók egy nagy tepsihez:

10-12 db sárgabarack (helyettesíthető más gyümölccsel)

5  egész tojás

250 g puha vaj

330 g cukornak megfelelő édesítőszer (én Inka Sweet Stevia édesítőszert használtam)

15-18 kanál tej (én cukormentes mandulatejet használtam)

250 g teljes kiőrlésű liszt

150 g finomliszt

2-3 szál levendula virág (bio, vegyszermentes)

1 csomag sütőpor

1 marék szeletelt mandula

díszitéshez porcukor helyettesítő eritrit

Elkészítése:

A tojások sárgáját a puha vajjal és az édesítővel kikeverem, hozzáadom a tejet, a liszteket és a sütőport. Először kisebb mennyiségű tejet tegyél bele, amennyiben szükséges tedd hozzá a többi tejet is. Eltérhet egy kicsit a tészta állaga a tojások mérete, vagy a liszt nedvességfelvevő képessége miatt. A tojások fehérjét habbá verem, majd a lisztes masszához keverem. Érdemes először a tojáshab 1/3 részével alaposan átkeverve fellazítani a tésztát, majd a többi habot már óvatosabban adni hozzá.

A masszát sütőpapírral kibélelt tepsibe öntöm, majd a felezett, magozott barackot a tésztán elrendezem. Néhány szem levendula virágot is szórok rá.A barackok majd kicsit belesüllyednek a tésztába, sütés közben pedig a tésztával együtt megemelkednek. 160 fokra előmelegített sütőben 25-30 perc alatt megsütöm. Tűpróbával ellenőrzöm, hogy a tészta belseje is megsült e.

Tálaláskor szeletelt mandulával és por eritrittel, levendulával megszórom.

Nálunk sikere volt a sütinek.

*A bejegyzés az Inka Sweet Stevia támogatásával valósult meg

Az olívaolaj a mediterrán életmód egyik fő alapanyaga, ebben a témában már nagyon sok kutatás és szakvélemény született, miszerint mennyire jó hatással van a szervezetünkre. Így aztán a spanyol viaszt én sem fogom feltalálni, csupán rávilágítanék a legfontosabb tényezőkre, valamint néhány tévhitet is eloszlatnék. Itt egyébként már írtam az olívaolajról, amikor egy családi olajbogyó feldolgozó üzemben jártam.

Van egy elég régi könyvem, ami a krétai emberek kiemelkedő egészségi állapotából kiindulva elemzi az életmódjukat. Az egyik szembetűnő eltérés Görögország többi részéhez és a világ többi országához képest az a magas olívaolaj fogyasztás, hiszen évente 34 l-t fogyasztanak az értékes olajból. Részben ennek is köszönhető a krétai emberek rendkívül jó egészségi állapota.

Az olívaolaj a teljes mediterrán régióban elterjedt és népszerű, valamint azon kívül is. Jelenleg az egyik  legnagyobb olajbogyó termelő ország Olaszország. Kis hazánkban is egyre népszerűbb, ami szuper hír, azonban még mindig nem fogyasztjuk elegen és eleget. Tudjuk, hogy egészséges, jó hatású alapanyag, annyira mégse terjedt el a minden napjainkban, van még min javítanunk.

Most arra szeretnék rávilágítani, hogy mennyire széleskörű a pozitív hatásainak a listája, így talán ez majd téged is meggyőz erről. 

A fogyasztás mikéntje szempontjából külön kell választani, hogy hidegen, pl. salátára öntve fogyasztjuk, vagy főzéshez. Salátához a leginkább javasolt az extra szűz olívaolaj, míg főzéshez inkább a szűz, vagy finomított változatokat használjuk.

Én egy hónapja kezdtem el tudatosan extraszűz olívaolajat fogyasztani minden nap. Hol a salátámra teszek belőle, vagy a kisült pizza tetejére, esetleg mártogatósként használom egy gyors előételnek. Az én esetemben például a meglévő IR-es probléma miatt javasolt, hiszen jótékonyan hat a szénhidrátanyagcserére, javítja a vele együtt fogyasztott étel glikémiás indexét is. Általános gyulladáscsökkentő és bélrendszeri regeneráló hatásának köszönhetően javítja a közérzetet is. Meg persze megelőzően hat minden másra is. Végülis ha belegondolunk abba, hogy 6000 éves leletek is vannak arra vonatkozóan, hogy az emberiség tudatosan használja étkezéshez, akkor elhihetjük, hogy valóban nagyon jó dologról van szó.

Pontosan milyen pozitív hatásai vannak?

Érdemes már megelőzésként rendszeresen fogyasztani, viszont a már kialakult problémák esetében is pozitívan hat.

Szív- és érrendszer – Magas telítetlen zsírsav tartalmának köszönhetően az egyéb zsírok nem tudnak lerakódni az érrendszerben, ezáltal az érrendszer lassabban meszesedik, hatására a vérnyomás is csökkenhet.

Cukorbetegség és IR, elhízás esetén – magas tápanyagtartalmának és alacsony glikémiás indexének köszönhetően segít a jóllakottság érzésben, ha pl a salátádat tápláló olívaolajjal, esetleg olajbogyóval gazdagítod. 

Gyomor- epe- és bélbántalmak esetén – hatékonyan javítja az emésztést, segít a gyomor puffadásos, valamint a bél gyulladásos problémáinak kezelésében. Gyorsabb és hatékonyabb lesz az emésztés, megakadályozza az epekőképződést és a májat érintő problémákra is pozitívan hat

Bőröregedése ellen – Magas E-, A-, D-vitamin és béta-karotin tartalma miatt antioxidáns hatású, ami pedig védi a bőrt a szabad gyököktől. A bőrre való hatása fogyasztva, valamint külsőleg a bőrre használva is hat. 

Reumás, gyulladás elleni hatása főként az omega 3 tartalmának köszönhető.

Ahhoz, hogy pozitív eredményeket várhassunk kitartóan való fogyasztása esetén fontos, hogy minőségi terméket válasszunk, valamint néhány tévhitet is eloszlassunk.

Tények és tévhitek:

• sötétített üvegben, vagy fémdobozban
• első préselésből készült, azaz nem a hírhedt sansa, vagyis pogácsaolajról van szó
• rendkívül hőstabil anyag, így akár 200 fokon is biztonságosan süthetünk benne

A sötétített üveg azért fontos, mert az olaj érzékeny a közvetlen napfényre, így gyorsabban indul el az avasodási folyamat.

Az első préselés azért fontos, mert ez kizárólag mechanikai úton történik,  míg a jóval olcsóbb pogácsaolaj az első préselés során keletkezett melléktermék másodszori préselését jelenti. Ekkor viszont már oldószert adnak hozzá, hogy újabb adag olajat tudjanak kinyerni. A kész pogácsaolaj viszont csak 1%-ban tartalmaz olívaolajat, így ennek a fogyasztásától aligha várhatunk pozitív eredményt. Ez a terméket például a mediterrán országokban is nem is lehet eladni. Itthon leginkább a hipermarketekben találkozhatunk ezzel a termékkel, ára jóval alacsonyabb a minőségi változatoknál.

A két termék ára közötti különbség így már rögtön nem tűnik olyan soknak. Figyelem, inkább vásárolj kisebb mennyiséget, de az valóban jó minőségű legyen!

*A cikket a Bottega del Tartuffo – Budapest olasz ínyencségek boltja (Budagyönyge Bevásárlóközpont) támogatta. Véleményemet ez nem módosította, ettől függetlenül őszintén a tapasztalataimra hivatkozva írtam le véleményemet, meglátásaimat.

Nem tudom ti hogy vagytok vele, de mi szeretjük a tejszínes, gyümölcsös desszerteket, főleg, ha ilyen mousse féleségről van szó. Megfigyeltem magamon, hogy tudat alatt ilyen finomságok jutnak sokszor eszembe. Krémes süti nálunk nagyon ritkán van, mármint az a klasszikus vajkrémes kategória. Még a linzersütifélék dübörögnek nagyon, arra mindig mindenki vevő.

Na de visszatérve a mousse torták iránti lelkesedésemhez, talán ez az erdei bogyós szépség volt az első, azóta is imádom ezt a képet, ezért ez a blog és a Facebook oldal borítóképe is. Utána jött a Rákóczi túrós mousse tortácska, mert ha Rákóczi túróssal kezdődik egy süti, akkor az csak jó lehet, így minden ilyen lehetőséget meg szoktam lovagolni. Na meg persze egy kis csokis finomság is készült már a mousse versenyzők kategóriájában.

A mostani süti ötlete pedig úgy született, hogy éppen meggyszezon van, így ezt az ötletet ilyenkor kell kipróbálni, amikor lehet friss meggyet kapni.

Hozzávalók a tésztakorongokhoz:

60 g liszt

1 púpozott teáskanál natúr kakaópor

3 közepes egész tojás

60 g cukornak megfelelő édesítő (én Inka Sweet Stevia-t használtam)

1 csipet sütőpor

1 csipet só

A töltetlékhez:

200 ml habtejszín (én most vegán tejszínt használtam)

500 g magozott meggy

1 narancs leve és 1 citrom leve

50 g +50 g cukornak megfelelő édesítő (én Inka Sweet Stevia-t használtam)

3 g pektin (adagolás a csomagolás szerint, mert a pektinek intenzitása eltérő lehet)

Elkészítése:

A piskótakorongokhoz a tojásfehérjét az édesítővel robotgéppel habbá verem, majd egyesével a sárgájákat is hozzákeverem alacsonyabb fokozaton. A lisztbe belekeverem a sütőport és a kakaóport. A lisztet óvatosan a habba keverem, úgy hogy közbe ne törjem össze. A tésztát egy sütőpapírral kibélelt nagyobb tepsibe terítem és egyenletesen eloszlatom. Így sütöm 180 fokon 10-15 percig.

A krémhez a meggyet a narancs és a citrom levével az édesítővel és a pektinnel összefőzöm. Egy lekvárszerű állagot kell kapnunk.

A tejszínt egy kevés édesítővel habbá verem. Ezután kezdődhet az összeállítás.

Desszertgyűrűt használtam, ha neked nincs ilyen, akkor szúrj tetszőleges átmérőjű korongokat a tésztából, majd simítsd körbe a széle körül egy fóliát. A celofán megfelelő erre a célra például, de használtam már korábban alufólia-, vagy sütőpapír csíkokat is erre a célra. Az a lényeg, hogy kör alakú formákat kapjunk és a körben lévő fólia tartsa meg a krémet, amíg egy éjszakán át pihentetem.

Ezután a korongokra egy réteg meggytölteléket teszek, majd tejszínhabot. Végül egy másik tésztakoronggal lezárom.

Tálaláskor egy nagyon vékony spatulával, vagy pálcikával elválasztom a forma szélét a sütitől, majd díszítem egy kevés tejszínhabbal és meggyel. 

*A bejegyzés az Inka Sweet Stevia támogatásával valósult meg