Recept Guru

Azt kell mondanom, hogy egész jól megbarátkoztam azzal, hogy teljes kiőrlésű lisztet és édesítőszert használok a sütéshez, főzéshez, szinte mindent el tudok készíteni ezekkel az alapanyagokkal is. Akkor állt meg a tudományom, amikor leveles tésztát szerettem volna venni. Készíteni próbáltam már még korábban finomliszttel, nem volt túlságosan biztató a helyzet, gondoltam majd később visszatérek a témához.

Közben életmódot váltottam, így a finomliszt már nem opció. Na de az a gond, hogy ilyet egyelőre nem lehet kapni, de nem ám sajnos még egy gyártó sem fedezte fel a teljes kiőrlésű friss tésztában rejlő piaci lehetőséget. Részben kivétel ez alól a Tante Fanny márka, mert rétes tésztát Ők már készítenek, próbáltam is, remekül működik, ugyanúgy, mint a hagyományos változat. Szóval az előbb említett kivételt leszámítva itthon nem lehet ilyen termékeket kapni. Külföldön már linzer- és leveles tésztából is létezik ilyen típusú termék.

És akkor jött a nagy pillanat…

Jeeee, megtaláltam az én teljes kiőrlésű leveles tészta beszerzési forrásomat!

Szóval egészen eddig a pillanatig érvényesek voltak a fentiek, amíg rá nem találtam Katalinra, aki sok sok kísérletezéssel kifejlesztette a tökéletes leveles tésztát. Na jó a tökéletes túlzás volt, nyilván nem ugyanolyan, mint a hagyományos, de ezt tudja mindenki, aki sütött már teljes kiőrlésű lisztből. Nem lesz soha tökéletesen olyan, mint a finomlisztes változat. Szóval a Konyhasuli oldalán találtam rá a megmentőmre, ráadásul láss csodát pont veszprémi Ő is mint eredetileg én is. Ezt a friss tésztát nem lehet postázni, személyes átvétel a javasolt, így egy hazautazásomkor megrendeltem, és mikor hazaértünk Budapestre azonnal ki is próbáltam. 

Nagyon könnyű vele bánni, lehet nyújtani, nem szakad el és ízre is tökéletes. Köszi szépen Katalin, hálás volt az egész család ezért a finomságért. 🙂 

Hozzávalók 5 db batyuhoz:

250 g túró

2 db tojássárgája

2 evőkanál teljes kiőrlésű tönköly búzadara

2 dl tejföl

1 citrom reszelt héja

4 evőkanál cukornak megfelelő édesítőszer (én negyedannyit használtam)

330 g teljes kiőrlésű leveles tészta

1 teáskanál vanília kivonat

Díszítéshez:

100 g sárgabaracklekvár

porcukor helyettesítő

Elkészítése:

A sütőt előmelegítem 180 fokra.

A túrót áttöröm egy szűrőn, amennyiben szükséges és összekeverem a tojássárgájával, a búzadarával. Végül mehet bele a tejföl is és ízesítem a vaníliával, a citrom héjával és az édesítő. Az elkészült tölteléket hűtőben pihentetem, amíg a tésztát kinyújtom. A tésztát kb. 3 mm vastagságúra nyújtom és 12 x 12 cm méretű négyzetekre vágom, egy sütőpapírral kibélelt tepsibe helyezem, ráhalmozom a tölteléket, már ráhajtom a sarkokat.

Sütőben kb. 20-25 perc alatt készre sütöm.

Tálaláskor egy nagy kanál sárgabaracklekvárt halmoztam a közepére, majd porcukor helyettesítővel megszórtam. Nagyon finom lett, imádtuk 🙂

A Mama húsos gombóca mindent visz, gyerekkoromra ha visszagondolok ez tipikusan az az étel volt, amivel mindig nagyon boldoggá tett minket. Sokszor dupla, vagy tripla adagot készített, hogy vigyünk magunkkal haza is, persze nem ellenkeztünk. Ilyen finomságot senki más nem csinált a családban, még Anyu se, pedig Ő is mindig lesi a kívánságainkat. Én most elhatároztam, hogy megpróbálok a híres húsos gombóchoz hasonlót készíteni, persze kicsit variáltam rajta, Bakonyi módra, azaz gombásan készítettem. 

Ez a gombóc egy krumplis gombóc tésztába töltött darált pörkölt hús, paprikás szafttal. Na de ha ez ennyire egyszerű lenne, akkor nem beszélnék róla ennyit, ennek az ételnek lelke van, nem lehet csak úgy simán egy recepttel elintézni.

Hozzávalók:

Gombóchoz:

1 kg burgonya

15- 20 dkg liszt (én teljes kiőrlésű zablisztet használtam)

2 tojás sárgája

2 ek zsír, vagy olaj

1 mokkás kanál só

Pörkölthöz:

0.5 kg sertéslapocka

0,5 kg vöröshagyma

3-4 gerezd fokhagyma

Fűszerek (só, bors, fűszerpaprika, kömény)

olaj

Mártáshoz:

500 g tejföl

250 g csiperke gomba (használhatsz különlegesebb extrább fajtát is, akkor még jobb lesz)

Díszítéshez:

fél csokor petrezselyem zöldje

2 dl tejföl

Elkészítése:

A sertéslapockából egy egyszerű pörköltet készítek, az apróra vágott hagymát olajon megfuttatom, majd hozzáadom a kb. 1 x 1 cm-es kockákra vágott húst. Miután kérget kapott mehet bele a fűszerpaprika, majd a többi fűszer is, a fokhagymát is hozzáadom összetörve.

Amennyiben teheted, akkor ne az elejétől fogj neki, hanem egy korábbi alkalommal a klasszik sertéspörköltből fagyassz le ehhez a recepthez! Nincs ezzel sem gond, csak kicsit sok időbe telik elkészíteni. 

A burgonyát sós vízben megfőzöm, majd hagyom hűlni, de még melegen hámozom meg, majd összetöröm és összekeverem a tojással, a zsírral és a liszttel, sózom, majd tésztát gyúrok belőle.

A hús és a gombóc tészta arányának pontos meghatározására nem tudok tuti biztos megoldást, szinte biztos, hogy valamelyikből marad egy kicsi majd.

Amennyiben a tésztából marad, akkor készíthetsz belőle például nudlit, ha a húsból marad, akkor pedig palacsintába is töltheted, vagy le is fagyaszthatod.

A pörköltből a húskockákat kihalászom és aprítóban összedarálom, majd lisztezett deszkán kb. fél cm vastagra kinyújtom a tésztát, kockákra vágom és a darált hússal megtöltöm, majd gombócot formázok belőle. Készíthetsz kisebb és nagyobb gombócokat is, nálam a 10 x 10 cm méretű kockák jöttek be.

A gombóc formázása: a tészta sarkait átlósan összenyomom, majd a kezemmel gombóccá gyúrom, úgy, hogy közben a töltelék ne jöjjön ki. A gombócokat sós vízbe kifőzöm, miután feljönnek a víz tetejére még néhány percre van szükség.

A mártáshoz a pörköltszaftot felforralom, tejföllel összekeverem végül én át szoktam az egészet turmixolni, hogy a kis hagymadarabok eltűnjenek belőle.

A gombás szafthoz pedig a gombát megpucolom, felszeletelem, majd olajon megpirítom. Nálunk a családban mindig van, aki kevésbé szereti a gombát, ezért nem az egész mártásba  szoktam beletenni, hanem kb. csak a felébe. Önálló gombapaprikást is készíthetsz hozzá, úgy is nagyon finom.

Lefagyaszthatod, ha maradt belőle, ebben az esetben érdemes a gombócot és a mártást külön csomagolni és úgy eltenni.

Nálunk a Valentin-nap nem egy nagy ünnep, nem veszünk egymásnak apró cuki tárgyakat, szívecskés desszerteket és sütiket, sőt óriás piros lufi hegyeket sem posztolunk az oldalunkon. Helyette például ilyen apró pizzafalatokkal várom haza az én Drágámat. Ez volt az egyik idei meglepetésem, kicsit előrehozottan “előre ittunk a medve bőrére”, hogy még ti is időben olvashassátok. Szóval nem csinálunk túlszervezett programokat, inkább csak csinálunk valamit közösen, amihez az adott napon leginkább kedvünk van. Aztán persze ha úgy hozza a kedvünk, még az is lehet, hogy jönnek szív alakú minyonok és plüss mackók,  elmegyünk egy finom vacsorára, talán moziba is, meglátjuk mit hoz a nap. Ezek a kis pizza szívecskék nálam apró előételnek készültek, nem is bonyolítottam semmivel, csak a finom fűszeres paradicsomszósz van rajta.

És ezzel a dobbantással ezúttal bejelentem a Pizza péntek elnevezésű kezdeményezésemet. Lényege, hogy hurrá, itt a hétvége! Ünnepeljük ezt meg egy finom pizzával! Természetesen a tőlem mostanában megszokott okos szénhidrátokkal, vagyis teljes kiőrlésű lisztekkel készült.

Hozzávalók kettőtöknek (persze több lesz belőle, mint a képen):

10 dkg finomliszt

20 dkg zabliszt

20 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt

6 g friss élesztő

1 mokkáskanál cukor

0,5 dl olaj

2,5 dl víz

1 evőkanál só

Pizzaszószhoz:

20 dkg hámozott paradicsomkonzerv

5 levél bazsalikom

0,5 dl olívaolaj

1 csipet oregánó

1 gerezd fokhagyma

só, bors

édesítés ízlés szerint

Díszítéshez: friss bazsalikomlevél

Feltét lehet bármi, amihez kedvünk van: sonka, szalámi, lila hagyma, olívabogyó, paradicsom, mozzarella

Egy keverőtálban összemorzsolom az élesztőt, hozzáadom a cukrot, az olajat és a vizet. Az egészet összekeverem, és fokozatosan hozzáadom a lisztet és a sót. Amikor már gyúrható, akkor kézzel alaposan átgyúrom. Szobahőmérsékleten letakarva 10 percet pihentetem. Olajjal megkenem, hogy ne száradjon ki, letakarom és 90 percig kelesztem, majd kör alakúra, vékonyra nyújtom és kis szíveket szúrok ki a tésztából.
Pizzaszósszal megkenem és 250 fokon kb. 10 perc alatt ropogósra sütöm. Nem kell tepsibe tenni, csak sütőpapírra és a sütőrácsra van szükség.

A végén még friss bazsalikom levelekkel díszítem. 

Egy jó pogácsa recept aranyat ér, na már most ez pláne igaz, ha egy egészséges zabos változatról van szó, ami mondjuk mangalica zsírral készül. Lehetne még mindezt fokozni? Hát én megfejeltem még egy jó adag finom juhtúróval is. Így lett ez a finomság, amiből kezdésként féladagot készítettem, hamarosan megismétlem majd az biztos. Remek vendégvárónak is, mert előkészülhetsz vele, majd a vendégek érkezése előtt fél órával vedd ki a fagyasztóból és negyed órás pihentetés után süsd meg a lentiek szerint! Sikere lesz majd az biztos.

Hozzávalók (kb. 70-80 db pogácsához):

 25 dkg teljes kiőrlésű zabliszt

25 dkg túró (fele juhtúró, fele tehéntúró)

15 dkg mangalica zsír

0,25 dl tejszín

2 csipet só

1 dkg cukor

1,5 dkg élesztő

1 tojás

Elkészítése:
A lisztben elkeverem a sót, majd a hideg zsírral összemorzsolom, jöhet bele a kétféle túró, majd a cukor és az élesztőt is belemorzsolom.
A tejszínt a masszához öntöm, és sima masszává dolgozom, majd kinyújtom, és oldalról behajtogatom. Ezt háromszor megismétlem, majd kb 1 cm vastagra kinyújtom és fagyasztóba teszem dermedni kb fél órára.
A tésztából 2-3 cm átmérőjű pogácsákat szúrok ki és tojással lekenem a tetejüket, 200 fokra előmelegített sütőben légkeveréssel kb. 15 percig  aranybarnára sütöm.

Nagy sikere volt, pillanatokon belül elfogyott.

Valami habos és könnyű túrós finomságon törtem a fejemet a napokban. Arra jutottam, hogy mi lenne, ha egy jól bevált vonalat, a Rákóczi túrós kedvenceim egyikét (linzer, kosárka, süti) ötvözném egy mousse csodával. Mindkét kategóriában vannak már receptjeim, de ilyen kombináció még nem készült. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy nagyjából ez a családi elvárás, ami a túrós süti receptek számából is látszik, ugyanis ez a 26. számú versenyző. Jesszus, most számoltam össze, ezen még én is meglepődtem. Ráadásul ezek még csak a sütik, még vannak azért sós túrós ételek is, csak hogy erről a kategóriáról se feledkezzünk meg, itt mindegyik megtalálható.

Szóval szinte már az elején elkönyvelhettem a sikerét, főleg ha arra gondolok, hogy ez ennek a receptnek a második próbálkozása. Az elsőről nem készült kép, amire nagyon jó indokaim vannak. Egy pillanatra megfeledkeztem arról, hogy a mousse egy könnyű, tejszínhabos csoda, hő hatására nem reagál túlságosan jól. Tehát erről az apró részletről pont akkor feledkeztem meg, amikor úgy döntöttem, hogy a tojáshabot rásütöm a sütőben. Nos a jó hír az, hogy szép lett a tojáshab, a rossz hír pedig, hogy a desszertes tányérokat kis tálkákra, a villát pedig kiskanálra cseréltem.

Okos ember más kárán tanul, tehát jegyezd meg! Mousse tortácskát soha, de soha nem teszünk sütőbe. még egy egészen kis időre se!!!!

Na de ez itt a második próbálkozásom már, ami szerintem nagyon jó lett. Hozzáteszem, hogy a csúnyácska kanalas változat is elfogyott pillanatok alatt.

Hozzávalók 7 db tortácskához:

Kekszes alaphoz:

125 g keksz, én Korpovit kekszet használtam

10-12 g vaj

4 tk cukornak megfelelő édesítőszer (negyedannyit használtam)

Krémhez:

200 g túró

3 dl tejszín

5 g zselatin

15 g habfixáló

4 ek cukornak megfelelő édesítő (negyedannyit használtam)

1 teáskanál vanília kivonat, vagy aroma (vaníliás cukorral is helyettesíthető)

1 citrom héja

Díszítéshez:

 2 tojásfehérje

2 kanál porcukornak megfelelő édesítőszer (Nyírfacukor porcukor helyettesítőt használtam)

100 g sárgabaracklekvár (saját készítésű cukormentes lekvárt használtam)

Elkészítés:

A kekszes alap elkészítését itt leírtam már, azért megismétlem, hogy itt is meglegyen.

A kekszet az édesítővel az aprítóban ledarálom, a vajat megolvasztom, majd az aprított keksszel összekeverem. Egy kb. 10 cm átmérőjű forma köré fóliacsíkokat teszek, vagy desszertgyűrűt is használhatsz  (olyan vastagságú fólia, vagy celofán kell, ami így megáll) erre rásimítom a fóliacsíkokat, beleszórom a kekszes morzsát, majd egy kiskanállal megdöngölöm és így hűtőbe teszem kb. fél órára.  A fóliára azért van szükség, mert ez tartja majd a mousse-t, amíg megdermed. A kekszmorzsa tömörítésre pedig azért van szükség, hogy tömör, stabil legyen.

A krémhez a túrót áttöröm, belekeverem az édesítőt, a citrom héját és a vanília kivonatot, majd a meleg vízben feloldott zselatint. A tejszínt a habfixálóval habbá verem, majd először az 1/3 részét keverem a túróhoz jó alaposan, ezután a többi tejszínt is hozzákeverem, de itt már óvatos, körkörös mozdulatokkal, hogy a habot ne törjem össze.

A krémet a kekszes alapra töltöm, majd az egészet lefedem egy fóliával és kb. 6 órát hagyom állni. A habhoz a tojást habbá verem  az édesítővel, habzsákba töltöm és egy sütőpapírra tetszőleges mintázatot készítek. Lehet rácsozni, nagy karikát formázni, vagy csak ilyen apró habcsókokat készíteni, amilyet én csináltam. 100 fokra előmelegített sütőben kb. 2 órán át szárítom úgy, hogy a sütő ajtaja egy kis résnyire nyitva legyen. Tehát a habcsókok külön sülnek, nem a sütivel.

A tortácskákat kiveszem a hűtőből, a tetejét megkenem baracklekvárral, majd a teljesen kihűlt habcsókokat a tetejére rakosgatom. A lekvárt úgy is teheted, ahogyan a jobboldali sütinél látszik, a habcsókok közé kis halmokat. 

Imádom a krémleveseket, számtalan módon variálhatók, még rengeteg ötletem van, amit ki akarok majd próbálni. Az édesburgonyás változatokon belül most egy vargányás specialitást készítettem, amit egy kis “Őrségi” hangulattal, tökmaggal és tökmagolajjal fűszereztem meg. Na meg persze a vargánya is lehet innen, ha az ember olyankor megy, amikor szedni lehet. Nálam ez most szárított volt.

Az édesburgonyáról tudjuk, hogy sok jótékony hatása van, össz szénhidráttartalma ugyan magasabb, mint a hagyományos burgonyának, de azok jobb szénhidrátok. Itt még többet is írok erről a kedvenc alapanyagomról.

Vendégek is jöttek amikor ez készült, nekik is nagyon bejött, legalábbis ezt mondták, meg el is fogyott így elkönyveltem egy sikeres receptemnek. Rendkívül hálás a gyors forró leves téma, mert nálunk ugyan ebédre készült, de remek gyors vacsora ötletnek is bevállalnám.

850 g édesburgonya

1 nagy fej vöröshagyma

4 gerezd fokhagyma

2 evőkanál olívaolaj

1 l zöldség alaplé

250 ml tejszín

2 marék szárított vargánya

só

őrölt bors

Díszítéshez friss zöld, nálam most snidling, és tökmag és tökmagolaj

Az apróra vágott hagymát olajon megfuttatom, majd hozzáadom a meghámozott és kockákra vágott édesburgonyát és felöntöm az alaplével. Közben a szárított vargányát egy pohár meleg vízbe beáztatom, kb 10 percet állni hagyom, majd mehet az egész a leveshez, a levét is öntsd hozzá nyugodtan. Az áttört fokhagymát a leveshez adom, majd sóval és borssal fűszerezem.

Amikor az édesburgonya megfőtt, az egészet rúdmixerrel pürésítem. Végül hozzáadom a tejszínt és 1-2 percig összeforralom. Végül a tökmagot pár percig egy száraz serpenyőben megpirítom.

Tálaláskor pár csepp tökmagolajjal és apróra vágott snidlinggel diszítem, meg persze a tökmaggal, ami lemaradt a képről most.

Rajongok az olasz desszertekért, sőt az összes olasz ételekért és az egész országért és az emberekért is, szóval minden jöhet,  ami olasz. Hát ezek után az embernek néha kattog az agya a finomságokon, egy Tiramisu esetében például, hogy az alap változat után készített Tiramisu kelyhet hogyan lehetne ezt a témát még jobban meglovagolni? Mondjuk az egyik legutóbbi szépségemmel, a Tiramisu zabcake-kel.

Magam is meglepődtem, annyira jó kombó lett. Na de lehet még fokozni?

Nos, minden bizonnyal vannak még lehetőségek, most farsangi szezon lévén egy másik szintén ismert és kedvelt olasz desszertet, a cannolit házasítottam össze a kedvenc mascarponés finomságommal, így született meg a Tiramisu cannoli. Ez egy szicíliai fánkféle, a tésztát fém csőre tekerem, majd bő olajban kisütöm. Betöltöm a friss mascarpones krémet, végül jön az elmaradhatatlan kakaópor.

A kép magárét beszél szerintem, nagyon fincsi lett. Én természetesen cukormentesen, egészséges szénhidrátokkal készítettem.

Cannolihoz:

Így készítsd el:
Hozzávalók kb 20 db-hoz:
Tésztához: 25 g zsír, 25 g eritrit, 1 tojás, 2ek Marsala, 1/2 tk kakaópor, 1 csipet só,  150 g liszt, 1 kis tojás fehérje

Krémhez:

250 g mascarpone

90 g cukornak megfelelő édesítő (DW negyedannyit használtam)

250 ml habtejszín

1 tasak habfixáló

1-2 csepp vanília kivonat, vagy aroma

Tiramisu rajongó vagyok, imádom ezt az olasz desszertet. Hihetetlen jó találmány, ahogy a kávés piskótadarabok keverednek a friss mascarponéval, a kakaópor pedig még extra ráadás rajta. Remek pohárdesszertként is el lehet készíteni. Egyébként ha jobban megnézzük egy hihetetlenül egyszerű desszertről van szó. Az eredeti receptben a mascarponéba tojás kerül, ami nyersen is marad, ezért van, aki egy kicsit tart tőle. Nyáron biztosan nem jó másnap is fogyasztani, gyerekeknek és kismamáknak is óvatosan ajánlott. Na hát ez a recept erre ad megoldást. Akik nem tűrik az eredeti receptek megreformálását, azok most ne figyeljenek! Nos igen, ezúttal a tojást kihagytam a krémből és finom házi tejszínhabbal helyettesítettem. Ez a változat könnyebben szállítható, adagolni is jóval egyszerűbb. Nem szeretném túl feszíteni a húrt, ha éppen a nyáladat csorgatod a képek nézegetésével, de most gondolj bele mennyire egyszerű elkészíteni. Akár ebéd előtt egy órával, vagy este nyolc órakor sincs késő nekiállni, hiszen tejszínt és mascarponét most már szinte minden kisebb üzletben is árulnak. A többi alapanyag pedig nagy valószínűséggel van otthon. Szóval hajrá, ha megtetszett!

Cupcakehez:

300 g zabliszt

1/2 tk só

1 csapott ek sütőpor

1/2 tk szódabikarbóna

100 g olvasztott vaj

150 g cukornak megfelelő édesítő (negyedannyi)

2 tojás

100 ml tejszín

Krémhez:

250 g mascarpone

90 g cukornak megfelelő édesítő (DW negyedannyit használtam)

250 ml habtejszín

1 tasak habfixáló

1-2 csepp vanília kivonat, vagy aroma

Összeállításhoz:

3 adag eszpresszó kávé

2 tk Marsala likőr

egy kevés natúr kakaópor a díszítéshez

Elkészítése:

Összekeverem a száraz alapanyagokat, valamint egy másik tálban a nedves alapanyagokat, végül a kettőt összekeverem és 12 db-os muffinsütőbe adagolom a tésztát, mindegyik forma kb. 2-/3-ig ér majd a tészta. 190 fokra előmelegített sütőben 25 perc alatt készre sütöm, majd hagyom, hogy a sütőben hűljön le. 

A krémhez a tejszínhabot az édesítő harmadával összekeverem, majd a habfixálóval a tasakon szereplő leírás szerint habbá verem. A mascarponét a többi édesítővel a vaníliával és a tejszínhab harmadával robotgéppel jó alaposan összekeverem, majd a többi habot óvatosan hozzáadom, hogy ne törjem össze.

A sütiket kiveszem a formából és a sütőpapírokból, fejjel lefele forgatom és meglocsolom a Marsala likőrös kávéval. A sütik közepét egy kés segítségével kivágom, majd a habzsákba töltött krémmel megtöltöm a sütiket. Ezután a sütik tetejére a krémből kis gömböket formázok.

Díszítésnek egy kevés natúr kakaóporral megszórom.