Recept Guru

A hétvégére vettem egy jó nagy adag medvehagyma ellátmányt, imádjuk, de valahogy eddig kevés receptembe került. Szóval az a helyzet, hogy az az érzésem, mintha egy kissé rákattantam a témára, ugyan ez még csak az első recept, de ezzel szinte egyidőben még 3-4 finomságot készítettem. És még csak most indult a szezon, meg még csomó ötlet van a fejemben. Első remekművem egy jól bevált pogácsa, ami nálunk nagy kedvenc.

A juhtúró ebből a pogácsából most sem maradhatott el, annyira nem, hogy most a teljes túrómennyiséget juhtúróval oldottam meg, ehhez jön az a szép adag medvehagyma (egészen pontosan 20 szál). Amikor kisült nem bírtam ellenállni neki, így még melegen elvégeztem a minőségellenőri feladataimat, majd a férjnek is vittem. Mindketten szuperszónikusan jónak találtuk.

Szépen lefotóztam, ahogyan azt szoktam, majd egy percre bementem a hálóba, jövök ki és azt látom valaki élénken érdeklődik a pogácsa iránt.

Hozzávalók (kb. 80 db apró pogácsához):

25 dkg zabliszt

25 dkg juhtúró

20 szál medvehagyma

20 dkg kacsazsír

0,25 dl tejszín

2 csipet só

1 dkg cukor

1,5 dkg élesztő

1 tojás

Elkészítése:
A lisztben elkeverem a sót, majd a hideg zsírt apró kockákra vágom és összemorzsolom, jöhet bele a juhtúró, majd a cukor és az élesztőt is belemorzsolom, a végén az apróra vágott medvehagymát is hozzáadom.
A tejszínt a masszához öntöm és sima masszává dolgozom, majd kinyújtom és oldalról behajtogatom. Ezt háromszor megismétlem,  majd kb. 1 cm vastagra kinyújtom és fagyasztóba teszem dermedni kb. fél órára.
A tésztából 2-3 cm átmérőjű pogácsákat szúrok ki és tojással lekenem a tetejüket, 200 fokra előmelegített sütőben légkeveréssel kb. 15 percig  aranybarnára sütöm.

Korábban már írtam róla, hogy nálunk a töltött paprika nem is töltött, mert mi csak a töltést esszük, vagyis, amit az ember beletöltene a paprikába, azt mi gombócoljuk és kifőzzük. Nem szeretjük a nagy darab főtt paprikát. Mindezt jó sok paradicsommártással öntjük nyakon, amiben viszont már megjelenik a paprika, mert lecsó alapú a történet. Ezt az igazán kedvelt családi ételt én most még továbbalakítottam, okos szénhidrátokat használtam hozzá. A rizst bulgurra váltottam ki, a mellé kínált burgonyát pedig édesburgonyára cseréltem. Egyébként nem is szoktunk mindig burgonyát enni mellé, általában csak a gombócot, meg a paradicsommártást, ezért ez a recept most ebben is egyedülálló.

Hozzávalók:
a húsgombóchoz:

1/2 darált sertéshús

fél fej fokhagyma

1 fej hagyma apróra vágva és olajon megdinsztelve

125 g bulgur megfőzve

1 tojás

só, bors, pirospaprika

a mártáshoz:

1 doboz paszírozott paradicsom (kb. 400 g)

1 üveg lecsó (mivel kiadós téli ételről van szó többé kevésbé üveges lecsót használok, amennyiben teheted természetesen friss lecsóból is lehet)

fél fej fokhagyma

só, bors,

pici édesítés

3 evőkanál olaj

Édesburgonya köret:

40 dkg édesburgonya

pici só a főzéshez

Elkészítése:
A mártáshoz a fokhagymát megpucolom, és összevágom, olajon megfuttatom, hozzáadom a sűrített paradicsomot, majd a lecsót, közepes lángon főzöm.

A gombóchoz a hozzávalókat összekeverem, hagyom állni kb. 15 percet. Közben amikor a mártás megfőtt, rúdmixerrel összepépesítem, fűszerezem sóval, borssal, a paradicsom savasságát enyhítem egy kis édesítéssel. Tényleg csak egészen kicsi édesítésre van szükség.
A darált húsos masszából közepes méretű gombócokat formázok, és óvatosan belehelyezem az alacsony lángon rotyogó mártásba. Nem keverem fakanállal, nehogy a gombócokat összetörjem, hanem inkább a lábost mozgatom, hogy ne tapadjanak le a gombócok! Így főzöm kb. 50-55 percig.

Az édesburgonyát meghámozom, kockákra vágom, majd sós vízben kifőzöm és a gombóc mellé tálalom.

Bátran készíts nagyobb adagot a gombócból, egyrészt remekül fagyasztható, másrészt imádni fogja mindenki. 🙂

Nekem nem szükséges, de aki szeretne ehet mellé még kenyeret, természetesen teljes kiőrlésű változatot! Jó étvágyat! 🙂

Ezúttal egy rendhagyó bejegyzés következik, ugyanis az első felét én írom, a másodikat pedig a Séf Úr, vagyis a Férj. Úgy korrekt, ha az előzményeket is elmesélem. 

Szóval réges- régen, amikor még nem tudtam főzni, még egy egészen kicsit sem, egy tea elkészítése volt az összes gasztro tudásom. Az én drága Tibim volt nálunk akkoriban az élelmezési felelős, kiválóan főzött. Nos, mint említettem főzni nem tudtam, viszont a tanácsok adása kiválóan ment, általában kérés nélkül is. Csak úgy egészen egyszerűen odaálltam a konyhába, és osztottam az észt, később már főzés előtt elkezdtem mindezt. A téma többnyire az volt, hogy mit mekkorára vágjon, na meg persze a húsok filézése, én ezt maximalista szintre fejlesztettem. Hihetetlen, de mindezt Ő rendkívül jól tolerálta

Szóval ezen esetek alapján döntött úgy a Séf Úr, hogy ezúttal csak Ő főz. Pontosabban a Sógorral együtt. Lacinak is fontos szerepe volt, ugyanis Ő hozta a vadhúst, komoly vadhús beszerzési kapcsolatai vannak, így beállított hozzánk egy szép adag vadmalac és szarvas hússal. Mindig szívesen látjuk az ilyen vendégeket, akik apró ajándékként néhány kg finom vadhúst hoznak. Laci még ezen kívül felügyelte a terepet is, mint például, hogy nő nem mehet ez idő alatt a konyhába. És akkor én most átadom a szót a Séfnek, aki leírja a pontos készítési folyamatot.

A képen a múltkor készített zabpogácsából eltett kisebb mennyiség látható, remek ötlet volt egy kisebb mennyiségű pörkölttel kipróbálni, hogy a pogácsával egybesütöm, lejjebb azért van egy hagyományos körítéssel kínált opció is.

A pogácsát 1 órával a sütés előtt kiveszem a fagyasztóból és szobahőmérsékleten hagyom, hogy kiolvadjon. 

Köszöntöm a Recept Guru olvasóit, Én vagyok Tibi, a sokat emlegetett férj. A fent leírtakkal teljes mértékben egyetértek, most pedig akkor rátérek a tárgyra. Magyarországon szinte minden családnak van saját pörkölt receptje, én most megosztom azt a változatot, amit már 3 generáció óta így csinálnak a családunkban a férfiak. Én Édesapámtól tanultam, Ő pedig szintén az Apukájától.

A jó pörkölt alapja a sok hagyma, arányaiban az elkészített hús tömegének kb. 2/3-a kell hogy legyen. A fűszerezés már egy nehezebb dolog, ugyanis még sose mértem, hogy melyikből mennyi fűszert használtam. Fűszerpaprikából annyit, hogy szép színe legyen, sóból módjával, mert később már nem tudjuk kivenni. A kömény és a bors mennyiségét is kóstolás közben kell még pótolni.

Hozzávalók 6 személyre:

2 kg vadhús (nálunk szarvas gerinc és vadmalac comb)

1,5 kg hagyma

1 fej fokhagyma

2-3 db paradicsom

2-3 db tv paprika

3 fakanálnyi (10-15 dkg) mangalica zsír

Fűszerek: fűszerpaprika, őrölt bors, őrölt kömény, só

4-5 db babérlevél

10-15 szem borókabogyó (vagy őrölt)

1 üveg jó minőségű száraz vörösbor (pl. Egri Bikavér)

Elkészítése:

A hagymát apróra vágom, a zsírt felhevítem és a hagymát üvegesre párolom. Félidőben megsózom, hogy a maradék nedvesség elpárologjon (ilyen mennyiségű hagymánál előfordulhat, hogy a hagyma sok nedvességet ereszt, ezáltal nem sül, hanem fő). Hozzáadom a közben lefilézett, lehártyázott és apróra vágott húst (feleség jóváhagyása után) és addig pörkölöm, amíg a hús kérget kap és kiereszti a levét, ekkor hozzáadom a fűszereket, amennyiben szükséges, egy kevés vizet lehet adni hozzá (a hús nedvességtartalmától függ). Amikor a hús félkész, elkezdem a vörösbort is hozzáadagolni, egyszerre egy pohárral, majd a hús puhulásától függően mehet bele a többi bort is poharanként egészen az elkészülés végéig. Az első adag bor után mehet bele az apróra vágott paprika és paradicsom is.

További jó tanácsok:

Elkészítési idő: kb. 2,5-3 óra alacsony-közepes lángon

Akkor készült el, amikor a hús egészen omlós már.

Tetszés szerinti körettel tálalható, nálunk a tarhonya, valamint a pogácsa lehetőségek voltak, házi csalamádéval.

Amikor a pörkölt elkészült egy süthető tálba adagolok a pörköltből egy adagot, majd ráhelyezem a pogácsákat és 200 fokra előmelegített sütőben 15 perc alatt készre sütöm. Készülhet mindenkinek ilyen adag, vagy több fő részére egy tállal, hogy megkóstoljátok így is.

Jó étvágyat!

Talán te is ismered a lemon curd-öt, ez egy angol eredetű citromkrém. Vajból, tojásból és citromból készül, na meg persze az édesítésről is gondoskodni kell.

Hogy ki ismeri, vagy nem ismeri ezt a különleges krémet, ehhez van egy vicces történetem, már régen történt, de még nem meséltem. Mielőtt először csináltam volna, már rég a listámon volt, hogy egyszer majd megvalósítom. Több főzős műsorban láttam, sok oldalon más is készítette már, így nálam szinte már a csapból is ez fojt. Még amikor az ember egy hipermarket nemzetközi sorai közé betéved, ott is szembe jött ez a krém.

Aztán amikor végre elkészítettem, pont itthon volt a nővérem, egyébként Svájcban lakik, a Franciaországhoz közeli részén. Megkínáltam Őt is ezzel a krémmel: Mondta, hogy finom, de ez mi? És akkor a legnagyobb lendülettel válaszoltam neki, hogy “Te nem ismered a lemon curd-öt?” Szegény teljesen lemerevedett erre és halkan, félve mondta, hogy nem, miért honnan kellene ismernem? Azóta rendszeresen előjön ez a történet a családban. 🙂

Hozzávalók kb 16 db-hoz:

Tésztához:

150 g liszt (tk. tönkölylisztet használtam)

120 g hideg vaj

50 g cukornak megfelelő édesítőszer (negyedannyi)

1 tojás sárgája

1 kezeletlen héjú citrom héja

1 mokkáskanál vanília kivonat, vagy aroma

1 csipet só

Töltelék:

150 g sárgabarack lekvár

Lemon curd és tojáshab:

10 dkg vaj

3 egész tojás + 2 fehérje

10 dkg cukornak megfelelő édesítőszer (negyedannyit használtam)

3 db kezeletlen héjú citrom

15 dkg nyírfaporcukor

Elkészítése:

A tésztához a hozzávalókat összegyúrom, majd fóliába csomagolva hűtőbe teszem pihenni kb. 20 percre.

Amíg a tésztát pihentetem elkészítem a citromkrémet. A citromok héját lereszelem, a levét kinyomom, az egész tojásokat felütöm, elkeverem. A vajat az édesítővel vízgőz felett felolvasztom, majd hozzáadom a citromok levét és héját folyamatosan keverem, majd lassan hozzácsurgatom a tojást és kevergetem, amíg elkezd besűrűsödni. Amikor krémes állagú lett félreteszem, hagyom, hogy egy kicsit hűljön.

A tésztát lisztezett deszkán 5 mm vastagságúra nyújtom, kiszaggatom a linzereket, majd 200 fokon kb. 20 perc alatt készre sütöm. A lehűlt linzereket vékonyan megkenem lekvárral

A tojásfehérjét a nyírfacukorral kemény habbá verem, majd a linzerkorongokra halmozom úgy, hogy a közepén legyen egy kis mélyedés és sütőben 150 fokon 2 óra alatt hagyom, hogy megszáradjon. Végül a lehűlt sütik középere egy-egy kanál citromkrémet teszek.

A klasszikus nudli egy gyerekkori kedvencem, mindig boldogsággal tölt el visszaemlékezni azokra az időkre, a csodás nagyszülőknél töltött nyarakra, amikor a Papival mentünk állatot gyógyítani, vagy egész nap a kismacskákkal játszottunk, netán a Papának “segítettünk” az asztalos műhelyben. És ilyen finomság készült ebédre, természetesen valami tartalmas leves után, nem csak úgy magában. Ezúttal megleptem magam az én változatommal, még múltkor a gombóc tésztából maradt egy kevés, nudlinak formáztam, majd lefagyasztottam. Aztán több héttel később jött egy nap, amikor semmi ötletem nem volt ebédre, az ilyen alkalmakra való a nudli. Zabliszttel és teljes kiőrlésű zsemlemorzsával készült, ahogyan az okos szénhidrátos receptjeimnél ez elvárás. A burgonyát ugyan dietetikus nem kifejezettem ajánlja, hetente egy alkalommal azért belefér.

Hozzávalók:

Gombóchoz:

0,5 kg burgonya

8-10 dkg liszt (én teljes kiőrlésű zablisztet használtam)

1 tojás sárgája

1 ek zsír, vagy olaj

1 mokkás kanál só

100 g zsemlemorzsa (én teljes kiőrlésű változatot használtam

olaj

Díszítéshez:

porcukor helyettesítő (negyedannyit használtam)

5 dl tejföl

Elkészítése:

A burgonyát sós vízben megfőzöm, majd hagyom hűlni, de még melegen meghámozom, majd összetöröm és összekeverem a tojással, a zsírral és a liszttel, sózom, majd tésztát gyúrok belőle. 

A tésztából egy kb. 2 cm átmérőjű hurkát formázok, majd egy késsel kb. 1 cm-es darabokat vágok belőle, végül a tenyeremmel egy sodrással nudlivá formázom. A tésztát bőséges sós vízben pár perc alatt kifőzöm. Közben az olajon aranybarnára pirítom a morzsát, majd a nudlit beleforgatom.

Sok-sok tejföllel és édesítéssel tálalom. 🙂 

Mi sem egyszerűbb, mint egy  gyors rizskoch, például egy tartalmas leves mellé, vagy desszertnek. Ezúttal a zablisztes barna rizskochhoz egy különleges ribizli eszenciát készítettem. Szuper ötlet volt, mert remekül feldobta az amúgy natúr, édes sütit.

Remek vendégváró, mert előző nap elkészíthető, sőt ajánlom is korábban elkészíteni, hogy legyen ideje kihűlni. Dupla adagot készítettem, így az állítható tortaformámat jó nagyra méreteztem (28 cm). Megelőlegeztem a bizalmat a sütinek, hogy jól sikerül majd és el fog fogyni. Nem tudom ismered e azt az érzést, amikor fél napot robotolsz a konyhában, majd ebédnél minden, amit alkottál egy szempillantás alatt eltűnik. Én most is ezt éltem át, persze örülök neki, hogy ízlett.

Hozzávalók a rizskoch-hoz:

350 g barna rizottó rizs

3 dl habtejszín

5 dl víz

30 g cukornak megfelelő édesítő (negyedannyit használtam)

2 teáskanál vanília kivonat

2 citrom héja

3 tojás

10 g liszt (én teljes kiőrlésű zablisztet használtam)

30 + 5 g vaj

2 evőkanál teljes kiőrlésű zsemlemorzsa

Ribizli öntethez:

150 g ribizli

2 evőkanál befőzőcukor(diabetikus)

Elkészítése:

A tejszínt és a vizet összeöntöm, felmelegítem és elkeverem benne az édesítő felét, majd hozzáadom a rizst és gyakori kevergetés mellett tejberizsként elkészítem. Amikor elkészült hagyom, hogy langyosra hűljön, ekkor mehet bele a vanília kivonat és a citrom héja is reszelve.

A tojásokat szétválasztom a sárgáját 1 evőkanál édesítővel habosra keverem, a fehérjét pedig habbá verem. A sárgáját és a nagyobbik adag vajat a rizshez keverem, majd mehet bele a liszt is, végül a tojásfehérjehabnak először az 1/3 részét keverem hozzá, hogy fellazuljon. Végül a többi tojásfehérjehab is mehet bele, ezt már óvatosabb mozdulatokkal, hogy ne törjem össze.

A sütőformát a kisebbik adag vajjal kikenem és a zsemlemorzsával megszórom, a tésztát beletöltöm a formába.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 30 perc alatt készre sütöm.

A ribizli eszenciához nyáron frissen szedett és lefagyasztott ribizlit használtam, kiolvasztás után felöntöm a vízzel, hozzáadom a befőzőcukrot és összeforralom. Végül pürésítem az egészet egy rúdmixer segítségével és átszűröm még melegen. Egy tasakba töltve a csíkozva díszítettem a tortaszeleteket. 

Azt kell mondanom, hogy egész jól megbarátkoztam azzal, hogy teljes kiőrlésű lisztet és édesítőszert használok a sütéshez, főzéshez, szinte mindent el tudok készíteni ezekkel az alapanyagokkal is. Akkor állt meg a tudományom, amikor leveles tésztát szerettem volna venni. Készíteni próbáltam már még korábban finomliszttel, nem volt túlságosan biztató a helyzet, gondoltam majd később visszatérek a témához.

Közben életmódot váltottam, így a finomliszt már nem opció. Na de az a gond, hogy ilyet egyelőre nem lehet kapni, de nem ám sajnos még egy gyártó sem fedezte fel a teljes kiőrlésű friss tésztában rejlő piaci lehetőséget. Részben kivétel ez alól a Tante Fanny márka, mert rétes tésztát Ők már készítenek, próbáltam is, remekül működik, ugyanúgy, mint a hagyományos változat. Szóval az előbb említett kivételt leszámítva itthon nem lehet ilyen termékeket kapni. Külföldön már linzer- és leveles tésztából is létezik ilyen típusú termék.

És akkor jött a nagy pillanat…

Jeeee, megtaláltam az én teljes kiőrlésű leveles tészta beszerzési forrásomat!

Szóval egészen eddig a pillanatig érvényesek voltak a fentiek, amíg rá nem találtam Katalinra, aki sok sok kísérletezéssel kifejlesztette a tökéletes leveles tésztát. Na jó a tökéletes túlzás volt, nyilván nem ugyanolyan, mint a hagyományos, de ezt tudja mindenki, aki sütött már teljes kiőrlésű lisztből. Nem lesz soha tökéletesen olyan, mint a finomlisztes változat. Szóval a Konyhasuli oldalán találtam rá a megmentőmre, ráadásul láss csodát pont veszprémi Ő is mint eredetileg én is. Ezt a friss tésztát nem lehet postázni, személyes átvétel a javasolt, így egy hazautazásomkor megrendeltem, és mikor hazaértünk Budapestre azonnal ki is próbáltam. 

Nagyon könnyű vele bánni, lehet nyújtani, nem szakad el és ízre is tökéletes. Köszi szépen Katalin, hálás volt az egész család ezért a finomságért. 🙂 

Hozzávalók 5 db batyuhoz:

250 g túró

2 db tojássárgája

2 evőkanál teljes kiőrlésű tönköly búzadara

2 dl tejföl

1 citrom reszelt héja

4 evőkanál cukornak megfelelő édesítőszer (én negyedannyit használtam)

330 g teljes kiőrlésű leveles tészta

1 teáskanál vanília kivonat

Díszítéshez:

100 g sárgabaracklekvár

porcukor helyettesítő

Elkészítése:

A sütőt előmelegítem 180 fokra.

A túrót áttöröm egy szűrőn, amennyiben szükséges és összekeverem a tojássárgájával, a búzadarával. Végül mehet bele a tejföl is és ízesítem a vaníliával, a citrom héjával és az édesítő. Az elkészült tölteléket hűtőben pihentetem, amíg a tésztát kinyújtom. A tésztát kb. 3 mm vastagságúra nyújtom és 12 x 12 cm méretű négyzetekre vágom, egy sütőpapírral kibélelt tepsibe helyezem, ráhalmozom a tölteléket, már ráhajtom a sarkokat.

Sütőben kb. 20-25 perc alatt készre sütöm.

Tálaláskor egy nagy kanál sárgabaracklekvárt halmoztam a közepére, majd porcukor helyettesítővel megszórtam. Nagyon finom lett, imádtuk 🙂

A Mama húsos gombóca mindent visz, gyerekkoromra ha visszagondolok ez tipikusan az az étel volt, amivel mindig nagyon boldoggá tett minket. Sokszor dupla, vagy tripla adagot készített, hogy vigyünk magunkkal haza is, persze nem ellenkeztünk. Ilyen finomságot senki más nem csinált a családban, még Anyu se, pedig Ő is mindig lesi a kívánságainkat. Én most elhatároztam, hogy megpróbálok a híres húsos gombóchoz hasonlót készíteni, persze kicsit variáltam rajta, Bakonyi módra, azaz gombásan készítettem. 

Ez a gombóc egy krumplis gombóc tésztába töltött darált pörkölt hús, paprikás szafttal. Na de ha ez ennyire egyszerű lenne, akkor nem beszélnék róla ennyit, ennek az ételnek lelke van, nem lehet csak úgy simán egy recepttel elintézni.

Hozzávalók:

Gombóchoz:

1 kg burgonya

15- 20 dkg liszt (én teljes kiőrlésű zablisztet használtam)

2 tojás sárgája

2 ek zsír, vagy olaj

1 mokkás kanál só

Pörkölthöz:

0.5 kg sertéslapocka

0,5 kg vöröshagyma

3-4 gerezd fokhagyma

Fűszerek (só, bors, fűszerpaprika, kömény)

olaj

Mártáshoz:

500 g tejföl

250 g csiperke gomba (használhatsz különlegesebb extrább fajtát is, akkor még jobb lesz)

Díszítéshez:

fél csokor petrezselyem zöldje

2 dl tejföl

Elkészítése:

A sertéslapockából egy egyszerű pörköltet készítek, az apróra vágott hagymát olajon megfuttatom, majd hozzáadom a kb. 1 x 1 cm-es kockákra vágott húst. Miután kérget kapott mehet bele a fűszerpaprika, majd a többi fűszer is, a fokhagymát is hozzáadom összetörve.

Amennyiben teheted, akkor ne az elejétől fogj neki, hanem egy korábbi alkalommal a klasszik sertéspörköltből fagyassz le ehhez a recepthez! Nincs ezzel sem gond, csak kicsit sok időbe telik elkészíteni. 

A burgonyát sós vízben megfőzöm, majd hagyom hűlni, de még melegen hámozom meg, majd összetöröm és összekeverem a tojással, a zsírral és a liszttel, sózom, majd tésztát gyúrok belőle.

A hús és a gombóc tészta arányának pontos meghatározására nem tudok tuti biztos megoldást, szinte biztos, hogy valamelyikből marad egy kicsi majd.

Amennyiben a tésztából marad, akkor készíthetsz belőle például nudlit, ha a húsból marad, akkor pedig palacsintába is töltheted, vagy le is fagyaszthatod.

A pörköltből a húskockákat kihalászom és aprítóban összedarálom, majd lisztezett deszkán kb. fél cm vastagra kinyújtom a tésztát, kockákra vágom és a darált hússal megtöltöm, majd gombócot formázok belőle. Készíthetsz kisebb és nagyobb gombócokat is, nálam a 10 x 10 cm méretű kockák jöttek be.

A gombóc formázása: a tészta sarkait átlósan összenyomom, majd a kezemmel gombóccá gyúrom, úgy, hogy közben a töltelék ne jöjjön ki. A gombócokat sós vízbe kifőzöm, miután feljönnek a víz tetejére még néhány percre van szükség.

A mártáshoz a pörköltszaftot felforralom, tejföllel összekeverem végül én át szoktam az egészet turmixolni, hogy a kis hagymadarabok eltűnjenek belőle.

A gombás szafthoz pedig a gombát megpucolom, felszeletelem, majd olajon megpirítom. Nálunk a családban mindig van, aki kevésbé szereti a gombát, ezért nem az egész mártásba  szoktam beletenni, hanem kb. csak a felébe. Önálló gombapaprikást is készíthetsz hozzá, úgy is nagyon finom.

Lefagyaszthatod, ha maradt belőle, ebben az esetben érdemes a gombócot és a mártást külön csomagolni és úgy eltenni.